bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, szül. 1853. márcz. 11. Fancsikán (Ugocsam.); középiskolai tanulmányait Szatmáron, az egyetemieket Budapesten végezte, hol a classika-philologia mellett aesthetikával és bölcselettel is foglalkozott. 1878. szerezte meg a tanári képesítést, 1879. a doktori oklevelet. 1878-ban Beszterczebányára ment helyettes-tanárnak, hol a latin és német nyelvet tanította, 1879. nov. 22. a zombori főgymnasiumhoz neveztetett ki rendes tanárnak. 1890-93. Szolnokon működött, 1893-tól Losonczon és jelenleg a budapesti VI. kerületi állami főgymnasium tanára.
Czikkei az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1879. Plato gondolatai a szépről, 1881. Gerevics Gusztáv: Plautus Trinummusa, ism.); a zombori állami főgymnasium Értesítőjében (1884. A szép mint agyideg-tevékenység); az Egyetértésben (1884. 314. sz. Még egy pár szó a magyar philosophiához); írt még a M. Nyelvőrbe, a M. Philosophiai Szemlébe, az Athenaeumba és a Közoktatásba.
Munkái:
Platon gondolatai a szépről. Aesthetikatörténeti értekezés. Beszterczebánya, 1879.
A szép mint agyideg-tevékenység. Hegel metaphysikai aesthetikájának alapjai a panaesthesis philosophiai álláspontjáról. Bpest, 1884.
A szép mint agyidegtevékenység cz. dolgozat ügyében. Válaszul y-ő-nek és Böhm Károly úrnak a «Magyar Paedagogiai Szemle» 1884. évi szeptemberi füzetében megjelent birálatára. U. ott, 1884. (Különnyomat a Közoktatásból.)
Platon Theaitetosa (görögöl és magyarul), bevezetéssel és jegyzetekkel. U. ott, 1890. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny.)
Az egységes és reális természetphilosophia alapvonalai. I. A lét filozofiája. U. ott, 1895.
Schmitt Jenő-e, vagy én? Adalékok az ú. n. Schmitt-féle filozófia alapgondolatainak megvilágításához. U. ott, 1896.
Hogy filozofálnak és kritizálnak a m. tudom. Akadémiában?! A filozófiai szakosztálynak megvilágítja s Alexander Bernátnak és Böhm Károlynak emlékül ajánlja. U. ott, 1897.
A Kant utáni ismeret-elméletek alapgondolatainak kritikája. Az egységes és reális ismerettan alapgondolatának megállapítása. U. ott, 1897.
Platon Euthyphronja, Sokrates védőbeszéde, Kritonja és Phaidonja. Fordítva, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva. U. ott, 1899.
Szemelvények Platonból. Bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel ellátva. U. ott, 1900. (Jeles Irók Iskolai Tára LXIII.)
Platon Állama, fordítva, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva. U. ott, 1904. (Ism. Vasárnapi Ujság 24. sz.)
A speculativ természettudomány alapgondolatai, mint az egységes érzetfilozófia rendszere. U. ott, 1904.
Kiszlingstein Könyvészete.
Beszterczebányai főgymnasium Értesítője 1895. 271. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 1105., XVIII. 571. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.