megyei levéltárnok, S. János birtokos fia, szül. 1880. márcz. 5. Miskolczon régi nemes családból (eredetileg Miskolczy-Simon nevet használt a család). Miskolczon tanult és ott végezte a főgymnasiumot 1899-ben. Ezután két évig Sárospatakon, kettőig pedig a budapesti egyetemen jogot hallgatott. 1903-1904-ben egyéves önkéntes volt és a tiszti vizsgát letette. 1903. elejétől októberig a miskolczi Ellenzék segédszerkesztője, 1904-1905-ben pedig a Miskolczi Napló helyettes szerkesztője volt. 1905-ben levéltárnoki oklevelet szerzett és 1906. júl. Borsodmegye levéltárnokának nevezték ki. Ugyanazon évben a borsod-miskolczi Múzeum könyvtárnokává, 1907. a miskolczi ref. női filléregylet titkárává választották meg.
Czikkei a következő hirlapokban és évkönyvekben: Tanulók Lapja (1900. 45. Sárospataki diákszótár); Gaudeamus élczlap (1900. főmunkatárs. Diákanekdoták és diáknóták); Ellenzék (1902. jún.-decz. A Hortobágyon); Független Magyarország melléklapja: Diákélet (1903. jan.-jún. A sárospataki diákélet, aug.-szept. Diákanekdoták és diáknóták); Borsodmegyei Lapok (1903. 70. sz. Blaha Lujzánál, 153-154. Miskolczy Simon Deák nótáztatása 1693-ban, 1905. 195. Görgei Arthur levele a dédesi választókhoz, 231. Miskolczi szállóigék, 1907. 34. Lányi Ernő); Miskolczi Napló (1904. 51. Régi sirok Miskolczon, 1905. 46-49. Nevezetesebb házak Miskolczon, 129-139. Miskolcz város czímerkérdéséhez, 143-145. A miskolczi országgyűlésekről, 148. Miskolcz monographiájáról és annak szerzőjéről 181-182. Ecseghy Kiss István, 1906. Dr. Szendrei János, 138. Finn testvéreink Miskolczon, 236. Rimaszombat Karay Mihály verse 1748., 250. Temetés után, 256. Szemere Bertalan, 1907. 54-57. Zrinyi Ilona emlékezete, 75. A török időkből, 135. Vay Ádám levele Lossonczy István részére, 178-180. Sályi emlékek, 243. Az ónodi országgyűlés); Vasárnapi Ujság (1905. 45. szám. Jókai Tardonán, 1906. Petőfi Sárospatakon, 1907. 35. szám A miskolczi biró szerelmi históriája); Budapesti Hirlap (1906. 8. szám. Nagypipájú kevésdohányú Szepessy Pál); Jövendő (1896. A szentléleki perjel); Egyetértés (1906. jan. 7. Egy úri betyár); a borsod-miskolczi közművelődési egyesület Évkönyve (1906. Szerelmi históriák a régi Miskolcz világából); Színházi jubileumi Album (Miskolcz, 1907. Szini kritikusok Miskolczon); Sárospataki Ifjúsági Közlöny (1907. nov. 5. Naplótöredékek); Magyar Szó (1907. 243. Az ónodi országgyűlés). Ezeken kívül több politikai és társadalmi vezérczikket, tárczát, szinházi kritikát, költeményt és vegyes, többnyire történelmi közlést írt az említett lapokon kívül az 1848., Szabadság, Borsodvármegye, Az Őr cz. lapokba s az Adalékok Zemplénmegye történetéhez cz. munkába. Hazafias és irodalmi ünnepélyeken felolvasásokat tartott. Dalai közül Lányi Ernő és más zeneszerzők többet megzenésítettek. (Kuvik madár, Csipkebokor, Csillagtalan az éjszaka, Lajos czigány, Tele van a hevesi kert virággal czíműek az elterjedtebbek).
Munkái:
Ünnepválasztási (electionalis) vers. Sárospatak, 1901.
Bükk alján. Költemények. Miskolcz, 1903. (Ism. Ellenzék okt. 1., Független Magyarország szept. 5., nov. 20., Vasárnapi Ujság 47. sz.)
Ne bántsd a magyart! (Bónis Sándor párbaja Stuchly vadászszázadossal.) U. ott, 1904. (Névtelenül.)
Történetek. U. ott, 1905. (Ism. Vasárnapi Ujság 1906. 5. sz., Budapest jan. 10., Magyar Szó febr. 1. sat.)
II. Rákóczy Ferencz és Borsodvármegye. U. ott, 1906.
Kéziratban: A miskolczi nyelvjárás, Tompa Mihály nemessége és származása (a Turulban fog megjelenni), Ifjú Szepessy Pál naplója.
Álnevei és jegyei: Obsitos, Simonides, sj. -n-s.
Szinházi jubileumi Album. Miskolcz, 1907. arczk. és önéletrajzi adatok.