ügyvéd és váltójegyző, szül. 1804. október 26. Czegléden, szerb eredetű család ivadéka; iskoláit szülővárosában és Pesten végezte és már a 30-as években ügyvédi irodát nyitott a fővárosban; éles dialektikája és tántoríthatatlan becsületessége által csakhamar méltó hírre vergődött. A közügyek iránt is érdeklődést tanusított, a negyvenes évek reform-mozgalmainak ő volt egyik legbuzgóbb híve. Tevékeny részt vett az egyleti életben. 1848-ban a pesti nemzetőrség kapitánya volt. 1861-ben a fővárosi képviselőtestületbe választották; a magyarosodás ügyét is híven és buzgón vizsgálta. Meghalt 1873. nov. 24. Budapesten.
Czikkei a Tudom. Gyűjteményben (1824. II. A magyar nyelvbe behozandó nemről, 1826. V. A nemről, IX. A szépségről, 1827. VI. Egy szót a klavir melletti és éneklés közötti mozdulatról); a Társalkodóban (1833. A magyarhoni erdőkről); a Pesti Hirlapban (1841. 65. sz. Meleg részvét szava a Ráczkeviekhez); a Gazdasági Lapokban (1861. 28. sz. A magyar éjszaki vasuttársulat, 1862. 49. sz. A gyapot Magyarországban); a Honban (1866. 14., 15. sz. Tisztázzuk az eszméket, 72. sz. A biróságok szervezéséről); a Jogtudományi Hetilapban (1866. A hamis pénz veréséről és a pénz utánveréséről, Az esküdtszék Magyarországban); a Jogtudományi Közlönyben (1869. A magyar örökjog és örökösödési rendszer? A szavazásról birói testületekben).
Philosophiai Pályamunkák. Pest, 1835. 135., 136. l.
Ponori Tewrewk József, Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846. 105. l.
Magyarország és a Nagyvilág 1873. 48. szám arczk.
Vasárnapi Ujság 1873. 48. sz. (Nekr.)
Reform 1873. 324. sz. (Nekr.)
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Új F. V. 55., XIII. 77. l.
Akadémiai Értesítő 1906. 514. l. és gyászjelentés.