nyug. kir. törvényszéki biró, S. Endre földbirtokos megyei táblabiró és munkácsi Barkassy Klárának fia, szül. 1824. nov. 24. Diósgyőrben (Borsodmegye); tanulmányait Sárospatakon és Pesten végezte, hol ügyvédi oklevelet nyert. 1847. nov. 23-tól 1848. jún. 9-ig a Dunán inneni kerületi táblánál mint járulnok volt alkalmazva. 1848-49-ben mint honvédfőhadnagy résztvett a szabadságharczban. 1856. febr. 3-tól 1857. okt. 31-ig a miskolczi cs. kir. államügyészségnél és törvényszéknél díjnok és egyszersmind tanácsjegyző volt. 1857. nov. 1-től 1860. ápr. 11-ig Borsodmegyében a szent-péteri cs. kir. szolgabirói hivatalnál írnok volt, kit a törvénykezési osztályban, fenyítő vizsgálatokkal bíztak meg. 1863. jan. 8-tól 1864. január 31-ig Borsodmegye aljegyzője volt; 1864. febr. 1-től 1867. máj. 11-ig Tornamegyében törvényszéki biró, azután 1871. decz. 31-ig Tornamegye közönsége által megválasztott tiszti alügyész, főügyészi czímmel. 1872. jan. 1-től a tornai kir. törvényszéknek birája; 1875. szept. 20. a lőcsei kir. törvényszékhez birói minőségében áthelyeztetett. 1894. máj. 31. nyugalomba vonult. 1897-ben Gyulára (Békésm.) tette át lakását, hol 1899. szept. 15. meghalt.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1880. Telekkönyvekről, 1882. Felelet dr. Hexner Gyula ügyvéd úrnak a curiai határozatok 1882. évi 21. számában felvetett nyilt kérdésre, Felelet a nyilt kérdésekre az 1881. LX. t.-cz. 163., 191. §-nak értelmezése, 1883. Ismét a telekkönyvekről, Telekkönyveknek kataszteri adatokkal kiegészítése, Felelet az örökbefogadásra vonatkozó nyilt kérdésre, 1884. Felelet dr. F. S. úr nyilt kérdésére az 1881. LX. t.-cz. 138. §-ra vonatkozólag, Telekkönyvi kényszer, 1885-86. Telekkönyvi törvényjavaslat); a Jogban (1885. Vélemény az eltünt egyén holttá nyilvánítása iránti eljárásnak, az örökös hitelezője által való megindíthatásának kérdéséhez, 1886. Az 1876. évi XVI. t.-cz. a gyakorlati életben, Mikre van szükségük a biráknak, s a birói igazságszolgáltatási hivatalnokoknak? Felelet a szavatosság elévülése iránti nyilt kérdésre, 1887. Hitel és bányakönyvi átalakítás, Felelet azon kérdésre: «nemesi jogok» kifejezés alatt a «regale jog» értendő-e? Az ügyvédi és igazságszolgáltatási reform kérdések, 1888. Birtok per vagy sommás visszahelyezésre vonatkozó nyilt kérdésre, Felelet a Jog 1888. 30. számban felvetett azon nyilt kérdésre: «Lehet-e valamely birtoktest kiegészítő részét képező, de még nem telekkönyvezett részletre a tulajdonjogi átruházást telekkönyvileg feljegyeztetni? s ha igen, a tkvi rendtartás, vagy az ezt kiegészítő rendeletek melyik szakasza alapján?» Felelet a dr. P. E. által felvetett ezen nyilt kérdésre «A köteles rész megsértése ajándékozás által», 1889. A jogerős kielégítési sorrend alapján a vételárat s a birói letétből kiutaló végzésének jogérvénye bevárandó-e? Az 1886. évi XXIX. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás hatályára vonatkozó megjegyzések, Észrevételek a «Csődtömeg gondnokok kinevezése körüli viszásságok» czikkre, 1891. A tulajdonközösségnek megszüntetése iránt folytatott pernek eldöntésére, a holtiglani haszonélvezeti jognak teherként való bejegyzése mikor és minő befolyást gyakorolhat? Felelet azon nyilt kérdésre «Vak személy tehet-e érvényesen szóbeli magánvégrendeletet?» A telekkönyvi rendtartás 141. §-a második bekezdésének gyakorlati alkalmazása, 1892. A nagyváradi kir. ítélő tábla telekkönyvi szaktanácsának 1891. nov. 23., 26. kelt elvi jelentőségű határozata és az 1871. LIII. t.-cz. 56. §. vonatkozó megbeszélés azon jogkérdés felett: A volt úrbéresek számára közösen és osztatlanul kihasított legelőkre, erdőkre, vagy más fekvőségekre önálló telekkönyvi bejegyzések elrendelhetők-e? Felelet azon kérdésre: A tagosítási költség kit terhel, midőn az ingatlan tulajdonosa és annak haszonélvezője két különböző személy?)
A m. n. múzeumi hirlap-könyvtár példányaiból és unokájának S. Ilona, felső-vályi Nagy Arthurnénak szives közlése.