Kezdőlap

Simén Domokos (kis-kadácsi),

unitárius lelkész és főiskolai tanár, S. János unitárius pap és Istvánfi Lidia fia, született 1836. júl. 30. Tarcsafalván (Udvarhelyszék); 1842. húsvét után atyja a székelykeresztúri gymnasiumba vitte; az 1848. év azonban félbeszakította tanulmányait. Mint 12 éves fiú egy ideig a siménfalviak honvéddobosa lett. A szabadságharcz lezajlása után visszatért a keresztúri iskolába s azt 1854. jún. bevégezte. A felső osztályokra Kolozsvárra ment és a három évi cursus után theologiát hallgatott. E közben 3 évig köztanító volt; az erdélyi közoktatási tanács megtette rajztanítónak; theologussá létekor pedig a görög nyelv, szám- és mértan tanítását bizták reá, a mit három évig vitt. Miután egy évet mint végzett theologus még eltöltött, 1860 nyarán a marosvásárhelyi és szent-királyi unitárius ekklezsia meghívta papjának; ezt azonban el nem fogadta, hanem, miután a papi vizsgát letette, 500 frt angol ösztöndíjjal, ezt sajátjából pótolva, szept. 19. Londonba utazott. 1860. okt. 1. S. az első magyar unitárius tanuló már Londonban volt. Éber figyelemmel kísérte az angol nép s köztük az unitáriusok életét; erről az akkor megindult Keresztény Magvetőben hűségesen referált. Az első év eltelte után meglátogatta Angolország nevezetesebb városait; szerzett unitárius könyveket és a manchesteri New College könyvtárában levőkről lajstromot készített magának. A két tanév bevégzése után 1862. május 24. indult el Londonból. Útközben több várost meglátogatott és Heidelbergben a híres theologus Hitzig előadását hallgatta. Hazajöttével azonnal megválasztotta az egyházi főtanács Székely-keresztúrra tanárnak; de saját kérelmére, hogy tanulmányait befejezze, egy évi szabadsággal Ürmösi Samu házánál nevelősködött. Tanári pályája 1863. őszén vette kezdetét Székely-Keresztúron; a főtanács azon év aug. 31. megválasztotta igazgató-tanárnak 1866-ban óhajtása szerint Kolozsvárra helyeztetett át, hol a gymnasiumban a philosophiai, a papnevelőben a bibliai tárgyak tanítása bizatott reá; kolozsvári másodpappá is kinevezték. Főképpen két alkalmi beszéde érdemel különös figyelmet; az egyiket Alsó-Siménfalván tartotta 1864-ben az unitárius templom és orgona felszentelésekor, a másikat Tordán 1868-ban a 300-as zsinat alkalmával. A külföld jeles tudósaival személyes ismeretséget kötött; azért a német protestáns egylet 1873. aug. 12-14. hetedik közgyűlésén Lipcsében ő is megjelent; ezután is a praktikus Fretwellel szorgos levelezést folytatott, midőn a theoria teréről átlépett a gyakorlati térre s nemzetgazdaságilag fontos kérdéssel foglalkozott, hogy miként lehetne Magyarország nyers terményeit (bort, hízott állatot) a külföld piaczán megismertetni s azoknak ott tért hódítani. A még Székely-Keresztúron elkezdett könyvgyűjtést szakadatlanul folytatta s az összes unitárius írók műveiből olyan könyvtárt állított elé, a melynek párja nem volt. A terhes munka beteggé tette, mikor 1877. szept. 2. a főtanács egyházi jegyzőjének választotta; atyjának 1878. jan. 2. történt halála is súlyosbította baját és még ez év nyarán Korondra ment fürdőre, de onnét végzetes állapotban hozták haza az édes anyjához. Meghalt 1878. szeptember 9. Kis-Kadácsban (Udvarhelym.), hol 1888. szept. 9. leplezték le a közadakozásból készült emlékkövet, mikor Boros György tartotta az emlékbeszédet.

Czikkei a keresztény Magvetőben, mely folyóiratnak keletkezésétől fogva állandó munkatársa volt (I. 1861. Londoni eredeti levél, decz. 27. 1860. II. 1863. Az angol unitáriusok londoni akadémiájának rövid ismertetése, III. 1867. Az emberben levő vallásos elem és annak tárgyi vizsgálása, Th. Parker után ford., IV. 1868. Az unitárius keresztény vallás, W. E. Channingtől, ford., V-VII. 1870-72. Bibliai tanulmányok, Az antiochiai hitvalló, A legrégibb irat, Észrevételek Schullr Libloynak az unitáriusokról tett nyilatkozatára, Mi az unitarizmus: positivum-e vagy negativum? VIII. 1873. könyvism., 1874. bibliai tanulmányok VII., VIII., 1875., 1876. Az egyetlen magyar anabaptista könyv az igaz keresztyéni keresztségről, Colosvárot, 1570. ism., (melyet a Hon 1876. 97. sz. is átvett, 1877. A messiási remény); a Prot. egylet Évkönyvében (1872. A szabad irányú keresztyénség állása, előnye és teendője); a Prot. egyh. és isk. Lapban (1876. A keresztyénség énekei).

Munkái:

Templomszentelési beszéd Alsó-Siménfalván. Kolozsvár, 1864.

Az alsó-siménfalvi unitárius templom és orgona felszentelésök alkalmával máj. 17. 1864. tartott egyházi beszédek. U. ott, 1865. (Marosi Gergelylyel együtt.)

A pap az evangeliumnak oltalmazója. (Könyörgés és beszéd papszenteléskor.) U. ott, 1868.

Szent történetek. Unitárius iskolák használatára. U. ott, 1864. (2. kiadás 1871., 3. k. 1894. U. ott.)

A szentháromság eredetének és kifejlődésének története. U. ott, 1872. (Különny. a Prot. Tudom. Szemléből, Ism. Keresztény Magvető.)

Az evangeliomi csodák. Tekintettel az ó- és új-testamentomi összes csodákra. Tört. birálati tanulmány. U. ott, 1875.

Unitárius írók a XVI. századból. I. köt. A nagyváradi disputatio. U. ott, 1876. (Kiadta Nagy Lajossal együtt.)

Servet Mihály jellemrajza. Irta Tollin Henrik, ford., előszóval ellátta és itt-ott jegyzetekkel kisérte. U. ott, 1879.

Nagy részt vett a Channing műveinek magyarra fordításában.

Egyik szerkesztője volt a Keresztény Magvetőnek 1874-től haláláig Ferencz Józseffel együtt.

Kéziratban: Bibliai magyarázata, A bibliai bevezetés, Dogmatörténet bevégezve, több műve elkezdve, némelyeknek anyaga összehordva.

1878: Erdélyi Prot. Közlöny 37. sz., Fővárosi Lapok 210. sz., M. Polgár 208., Hon 221. sz., Vasárnapi Ujság 37., 1888. 38. sz. arczk.

Prot. Egyh. és Isk. Lap 1878. 38., 1888. 49., 50. sz. (Boros György.)

Prot. Képes Naptár 1880. arczk.

Pesti Napló 1888. 249. sz.

Petrik Könyvészete.

Unitárius Közlöny 1887. 166. l. arczk., 1888. 11. sz. arczkép. (Kozma Dénes.)

Kiszlingstein Könyvészete.

Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 204. l.

Sándor János, Székely-Kereszturi Unitárius gymnasium története 1896. 132. l. és gyászjelentés.