bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, szül. 1879-ben Keszthelyen (Zalam.); 1903-ban nyert tanári oklevelet. Singer családi nevét Simaira változtatta. 1905 óta a budapesti VIII. ker. községi főreáliskola tanára, hol a magyar és latin nyelvet tanítja.
Czikkei a M. Nyelvőrben (1901. Még egyszer az al-ról, Nyelvújítási adatok, Máriafi István kis magyar frázeologiája, 1902. Páriz Pápai szótára a NySz-ban, Állatnevek a magyar népbotanikában, Benyák szavai a NySz-ban, Márton József és a nyelvujítás, 1903. A magyar tolvajnyelv legelső gyűjteménye, 1904. Baróti Szabó Dávid és a nyelvujítás szótára, 1905. Adatok a magyar nyelvujítás szótárához, Adatok nyelvünk ujabb fejlődéséhez és könyvism.); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1903. A szigeti veszedelem első költői feldolgozása, 1904. Gyöngyösi Kemény Jánosának egyik ismeretlen kéziratáról); a M. Nyelvben (1905. Kassai József mint szótáríró, Jász és ijász, 1906. Gyöngyösi István nyelvujításához, Márton István nyelvészete, 1907. Kisfaludy Károly nyelvujítása).
Munkái:
1. Márton József mint szótáríró. Bpest, 1902. (Nyelvészeti Füzetek 2. Ism. Nyelvtud. Közlemények, Erdélyi Múzeum.)
2. Dugonics András mint nyelvujító. U. ott, 1904. (Nyelvészeti Füzetek 14.)
3. Mohács a magyar költészetben. Mohács, 1905.
M. Könyvészet 1904.
Kalmár Elek Tanári Névkönyve. Lőcse, 1907. 227. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.