bölcseleti doktor, hirlapíró, a Petőfi-társaság tagja, szül. 1845. júl. 1. Pesten; középiskolai tanulmányait a piaristák pesti gymnasiumában végezte, hol Szepessi egykori hellenistánk oltotta bele a classikus nyelvek és tudományok iránti szeretetet. E gymnasiumban szövődött azon barátság, mely Heves Lajoshoz, Toldy Istvánhoz, Tarnay Jánoshoz, Károlyi Gábor és Tibor grófhoz fűzte. 1861. mint bölcselethallgató, beiratkozott a lipcsei egyetemre, hol Drobisch és Ziller voltak tanárai. Másfél esztendeig eljárt az orvostani előadásokra is, de csakhamar visszatért a bölcselethez; a Herbart rendszerének híve lett, de tanulmányozta a német bölcselet nagy mestereit, Kantot, Fichtét és Hegelt is. A berlini egyetemen Webertől tanulta a szanszkritot, Steinthaltól az összehasonlító nyelvészetet és Trendelenburg tanította Aristotelest megszeretni. Heidelbergben Bluntschli, Mittermayer és Häussernél folytatta történelmi, nemzetgazdasági, jog- és államtudományi tanulmányait. Alig huszonegy éves korában nyerte el Lipcsében a bölcseletdoktori oklevelet. Németországi tartózkodását műtörténelmi tanulmányokra is fölhasználta és ezek után lépett a hirlapírói pályára. Weisse tanár, a hírneves bölcsész, rá akarta venni, hogy a lipcsei egyetemen, mint docens telepedjék le. A lipcsei Tageblatt, a Deutsche Allgemeine Zeitung, valamint az ott megjelent szemlék közölték czikkeit és csakhamar mint szerkesztő a Fremdenblatthoz szerződött. Már jóval előbb Plautusnak Captivi-ját fordította le az antik versmérték hű utánzásával magyar nyelvre. A Kisfaludy-Társaság Czuczor Gergely birálata alapján hajlandónak nyilatkozott a fordítás kiadására, de a nyelvezet népiesebbé való tételét kivánta. Általános elismerésben részesült Gottschallról írt aesthetikai munkája. Szolgálta már akkor is a magyar művészet ügyét azzal, hogy Dramaturgische Blätter czímű hetilapjában, melyet Laube Henrik és Strakosch Sándor támogatásával szerkesztett, a német közönség érdeklődését felébresztette a magyar művészet iránt. 1866. atyja halála után elhatározta, hogy visszatér hazájába, de csak négy év mulva valósíthatta meg szándékát. Hazájában azonban nem talált alkalmazást. Temesvárra ment, hol egy évig (1870. aug. 16-tól 1871. májusig) szerkesztette a Temesvarer Zeitungot. 1871-ben meghívták a pesti német lapok, hogy lépjen be szerkesztőségük kötelékébe. Tárczákat irt a Pester Lloyd részére, vezérczikkeket a régi Pester Journalnak; ezenkívül szerkesztője lett két illusztrált lapnak is. Később a Pester Lloydnál betöltött állását fölcserélte a Waldstein Ungarischer Lloydjával. 1874. kiadója és szerkesztője lett a Pester Journalnak, melyet azonban hat évi munka után elhagyott. 1880-tól ismét a Pester Lloyd szerkesztőségének tagja lett, hol a műbirálat java része S. kezére volt bizva. Kiváló érdemeket szerzett Jókai, Mikszáth, Bartók és mások műveinek németre való fordításával. A Petőfi-Társaság tagjának választotta. Meghalt 1899. jan. 12. Budapesten.
Czikkei a Figyelőben (1871. Az érzékiség mint költészeti elem); a Magyarország és a Nagyvilágban (1876. 23. sz. Antigone, Sophokles szomorújátéka); a Fővárosi lapokban (1881. 65. sz. A dráma haladása); a Pester Lloydban (1885. 22. sz. Huszár Adolf, 1886. 71., 73. sz. Heinrich Heine, 134. Ludwig Börne, 1887. 10. sz. Ungarische Literatur, ismerteti Jókai, Csiky, Mikszáth, Tolnai, Vajda, Kis József, Dóczy, Beniczkyné és Gyarmathyné munkálkodását, 14. Vom Nationaltheater, 98. könyvism., 117. Adolf Sonnenthal's Wallenstein, 1891. 1. sz. könyvism., 17. Stefan Széchenyi's Reisetagebuch, 25. sz. Stefan Széchenyi's Liebesleiden, 44. St. Széchenyi im Orient, 55., 56. Hamerling als Philosoph, 85. könyvism., 133. Zwei Wiener Dichter: Fritz Zs. és Lothar R., 139. Shakespeare, Der Sturm, 141., 147. Graf St. Széchenyi's letzte Lebensjahre, 193. sz. Die ungarische Sprachverwandschaft, 229. Nationaltheater, 250. Theodor Körner's Gedenktag, 300-301. Erinnerungen an Gregor Csiky, 1892. 102., 104-107. Eleonora Duse, 177. Vom Nationaltheater, 258. Könyvism., 269. Josef Katona, 1893. 56. Hyppolyte Taine, 110. e. sz. Das Arany-Denkmal, 122. Das Honvéd-Denkmal, 254. Eleonora Duse, 283., 287., 293., 300. Die Winterausstellung in Künstlerhause, 288. Vörösmarty, Marót bán, 1894. 7., 286., 292., 300., 307. sz. Winterausstellung im Künstlerhause, 129. Könyvismertetés, 144. sz. Zum Saisonschluss des Nationaltheaters, 245. Das Andrássy-Monument, 254. sz. Eleonora Duse, 283., 287., 293., 300. Die Winterausstellung im Künstlerhause, 1895. 48. Munkácsy's «Landnahme», 62. Eduard Paulay, 81. Könyvism., 92., 97., 128. Frühjahrs-Austellung im Künstlerhause, 164. Theaterfragen, 249. Johann Strauss, 290. Könyvism., 1896. 3. Könyvism., 54. Zur «Molnár»-Austellung im Künstlerhause, 105. Gustav Freytag, 236. Csók's «Elisabeth Báthori», 290., 293., 299. sz. Winterausstellung im Künstlerhause, 1896. 5. Winterausstellung im Künslerhause, 105. Munkácsy's Christus Trilogie, 121., 132., 166., 183., 200., 217. Kunstausstellung, 139. Ernesto Rossi, 192. Geist der ungarischen Sprache, 1897. 93-115. sz. Frühausstellung im Künstlerhause, 183. Alexander Petőfi, 291., 293., 298. Winterausstellung im Künstlerhause, 1898. 4., 16., 63. Ungarische Literatur, 194. Georg Ebers stb.); az Ung. Revueben (1887. Nationale Dramaturgie); a M. Salonban (IX. 1888. A magyar dráma elméletéhez, XXI., XXII. 1894. A nemzeti szinház 1893-94-ben); a Hétben (1890. 33. sz. Uj magyar színház Budapesten); a M. Hirlapban (1891. 113. sz. A költő nevelése); az Ország-Világban (1891. 51. sz. Csiky szelleme); a M. Szellemi Életben (Bpest, 1892. Malomkövek közt); a Művészeti Lapban (1896. 3. sz. Repin Jefimovics); a Zichy Hermann gróf és Derestye Gy. M. A magyar zsidók a millenniumon cz. munkában (Budapest, 1896. A zsidó nép és a plasztika); a Budapesti Naplóban (1897. 94. sz. Kritikai dolgok. Válasz a dramaturgiai dolgokra, 1899. 13. sz. Önéletrajz, a Nemzetben is 13. sz.); Az Ujságban (1904. 225. szám Az akarat a drámában); a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Munkái:
Die Katharsis des Aristoteles. Leipzig, 1867.
Rede zur Feier der 25 jähr. dichterischen Wirksamkeit von Rud. Gottschall gehalten, U. ott, 1867.
Rudolf Gottschall ... U. ott, 1868.
Philosophische Briefe an eine Frau. Budapest, 1873. (Előbb az Ung. Lloydban jelent meg. Magyarul: Bölcsészeti levelek. Egy barátnőmhöz. U. ott, 1873. Ford. Steiner Zsigmond.)
Dichtkunst des Aristoteles. Versuch eines Systems. U. ott, 1876.
Strategie der Liebe. Studien. Leipzig, 1880. (2. kiadás. Berlin 1884.)
Bibel der Natur. Leipzig, 1880. (4. kiadás. 1887. U. ott.)
Egy pesti Don Juan. Regény. Bpest, 1885. (Ötvös Adolf névvel.)
Karpathenlieder. Von Ludwig v. Bartók. Dem Magyarischen nachgedichtet. Bpest, 1886.
Anna von Bartfeld. Historisches Schauspiel in vier Aufzügen von Ludwig v. Bartók. Aus dem Ungarischen übertragen. Bpest, 1889.
Dramaturgiai dolgozatok. I. kötet. Társadalmi arczképek. Magyar esztétika. Szerelem és vallásosság. Bpest, 1894. (Ism. Nemzet 328., Hazánk 360., M. Geniusz 47., P. Lloyd 236., Hét 41. sz. II. kötet. Aristoteles: A költészetről. Fordítva és magyarázva. A természet bibliája. U. ott, 1895. Ism. P. Napló 98., Hazánk 90. sz., Egyet. Philol. Közlöny XIX. 406. l., Egyetértés 206., Délm. Közlöny 283. sz.
Im Strome der Zeit. U. ott, 1894., 1895. Négy kötet. J. Unglaube. Christenthum. Juden und Judenchristen. Buddhismus. Liebesgeschichten. II. Premiéren der Nationaltheaters. (Ungarische Dramas). Sarah Bernhardt. Eleonore Duse. 1894. III. Theater-Jubiläen (Ungarisches nationaltheater. Théatre français.) Der Roman des Gegenwart. Ungarns junge Garde. IV. Bildende Künste. Budapester «Salon» 1890-1894. Philosophie für's Haus. 1895. (Ism. Pester Lloyd 1894. 236. sz., Élet 3. sz., Pesti Napló 1895. 98. sz.)
Kayser, Bücher-Lexikon, Leipzig, 1873. XVIII. 448. l., XXII. 1883. 589., XXIV. 429. l., XXXII. 1904. 707. l.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Új Folyam XXI. 79., 80., XXXII. 59-62., XXXIII. 41., 42. l.
Petrik Könyvészete.
Egyenlőség 1890. 47., 51., 52. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Ország-Világ 1891. 51. sz. arczk., 1894. 26. sz. arczk., 1899. 52. l. arczk.
Kürschner, Joseph, Deutscher Litteratur-Kalender. 1892. Stuttgart 1029. h.
Magyar Hirlap 1892. 345. sz. (Névaláirása).
Irodalomtörténeti Közlemények III. 1893. (S. a mai magyar irodalomról a Meyer Convers. Lexikonában.)
Pallas Nagy Lexikona XIV. 1109. XVIII. 569. l.
Zichy Hermann gróf és Derestye Gy. M., Magyar zsidók a Millenniumon. Bpest, 1896. 153. l. arczk.
1899: Budapesti Napló 13. sz., M. Ujság 14., Hazánk 12., Országos Hirlap 13., M. Hirlap 13., Pesti Hirlap 13., Vasárnapi Ujság 3., 4. sz. arczk.
Berkeszi István, A temesvári könyvnyomdászat és hirlapirodalom történetei. Temesvár, 1900. 78. l. arczk.
Budapesti Napló 1892. 134. sz. (Ábrányi Emil.)
Jewish Encyclopedia. New-York XI. 336. l.
Petrik M. Könyvészet 1886-1900. és gyászjelentés.