Sikor Margit (Hevesi Jánosné),
előbbinek és Toldy Irmának leánya, Toldy Ferencz unokája, született 1861. márczius hó 23-án Győrött, hol kitünő nevelésben részesült. Vágyai a művészi pályára vonzották, de atyja ellenezte, hogy szinésznő legyen. Ekkor irogatni kezdett a Pesti Hirlapba, majd a Fővárosi Lapokba és a Budapesti Bazárba stb., de csak titokban Nihil álnév alatt. 1882-ben elnyerte a «Jó könyvek» pályázatán a 250 frtos díjat egy népies elbeszélésével. 1887-ben férjhez ment Hevesi János tanárhoz és több évig nem írt; azonban midőn férje Kapuvárott Rábaköz cz. lapját megindította, melynek főmunkatársa volt, itt közölte 1890-ben a Mimosa kisasszony cz. utolsó regényét.
Szépirodalmi czikkeket írt a következő hirlapokba: Budapesti Hirlap (1881), Magyarország (1881), Fővárosi Lapok (1881-84), a győri Hazánk (1881-től), Győri Közlöny (1881-83), Képes Családi Lapok (1881, 1886), Budapesti Bazár (1883-tól), Koszorú (1884-85), Korunk (1884), M. Háziasszony (1884-85), Hölgyek Lapja (1884), Győri Hiradó (1884), Magyar Ifjúság Lapja (1884), Gazdasszonyok Lapja (1885).
Munkái:
Egy kis árva története. Eredeti elbeszélés. Győr, 1884. (Gross, M. Ifjúsági Könyvtára 18.)
Apró-cseprő históriák. Bpest, 1886. (Komócsy József írt hozzá előszót. Ism. Nemzet 115. sz.)
Babos uram betegsége vagy a pálinka hatása. (A «Jó Könyvek» 250 forintos pályázatán díjnyertes elbeszélés.) Budapest, év n. (Jó Könyvek 28.)
Élet. Elbeszélések. U. ott, 1891.
Egy kötet elbeszélése is jelent meg az Aigner kiadásában, de ezt nem ismerem.
Álnevei: Nulla, Zella a vidéki lapokban és Nihil (Hazánk cz. győri lapban).
Fáylné-Hentaller Mariska, A magyar nőkről. Bpest, 1889. 174. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.