Siklóssy Gyula (perneszi ifjabb),
orvosdoktor, szemészmester, egyetemi magántanár, előbbinek és Vissy Máriának fia, szül. 1869. jan. 1. Pesten; az orvosi egyetemet Budapesten végezte; 1891-ben nyert Budapesten orvosdoktori oklevelet. Mint egyetemi tanársegéd 1891-92-ben a lausannei (Svájcz) egyetemen Dufour tanár mellett működött. Több évig másodorvos volt a szent Rókus-kórház szemosztályán, majd 1896-tól az irgalmasok budai kórházának szemosztályát vezeti mint főorvos. 1903. a budapesti egyetem által a szemészeti műtéttan előadására habilitáltatott mint magántanár. Önálló buvárkodásának eredménye gyanánt új mérő egységet állapított meg a látás élességének mérésére és ezt Acuitásnak nevezte. A találmányt a m. tud. Akadémia III. osztálya támogatásban részesítette; a Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde pedig azt egész terjedelmében kiadta, 157 lap.
Czikkei a M. Orvosi Archivumban (1894. A subjunctivalis injectiók); a Gyógyászatban (1894. Hályogműtétek); a Szemészetben; az Orvosi Hetilap melléklete (1895. Szemhéj és arczvák műtétek, Adatok a szemhéjképléshez, 1897. A hibás állású szemszőrök és a pupilla befordulás műtéteiről, 1898. A subternjunctivalis sublimatinjectiók és a hevenytakáros kth. gyuladás, 1902. Járóbetegeken végzett iridectomia esetek); az Orvosi Évkönyvben (1894. A szemosztály működése 1894-ben); a Klinische Monatsblätterben (1896 Durch plastische Operationen erzielte Erfolge); az Archiv für Augenheilkundeban (1898. Zur Blepharoplastik, Über die Blepharoplastik nach Fricke); a Klinische Monatsblätterben (1903. Beiträge zur Chirurgie der Lider); a Pester Medizinisch-Chrirurgische Presseben (1004. Über die Vereinheitlichung der Sehschärfe-Bestimmung); a Budapesti Orvosi Ujságban (1904. A gyengelátóságot és vakságot szinlelők leleplezése, A beteg szem kötözése, 1905. A szemhéj kifordulás és szemhéjképlés, Magyarországi szemorvosok egyesületének I. közgyűlése); a Klinika Füzetekben (1906. A szürke hályog). Czikkei részben megjelentek a külföldi szaklapokban is, így az Annales d'Oculistiqueben (1898), az Archiv für Augenheilkundeban (1898), az Archives of Ophthalmologueban (1898).
Munkái:
A conjunctivitis gonorrhoicaról, különös tekintettel annak gyógyítására. Budapest, 1897. (Klinikai Füzetek (VII. évfolyam 8-ik füzet.)
A subconjunctivalis sublimatinjectiókról és a heveny takaros kötőhártya-gyulladásról. U. ott, 1898. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból).
A heidelbergi szemésztársaság gyűlése. U. ott, 1902. (Orvosi Hetilap Közleményei).
Csüngő szemhéj felnyitása szemképzéssel. U. ott, 1902. (Orvosi Hetilap Közleményei).
Egészségtan középiskolai használatra. U. ott, 1902.
A látás élességének megvizsgálása. U. ott, 1904. (A budapesti Orvosi Ujság Tudományos Közleménye).
A szemorvosok X. nemzetközi gyűlése. U. ott, 1904.
A közellátás operálása. U. ott, 1904.
A látás élességéről. I. rész. U. ott, 1905.
Tabulae ad acuitatem determinandam a Dre S. constructae. Optatypi Siklósy. U. ott, 1907. (Látáspróbák magyar, franczia, angol, latin és német magyarázattal).
A világtalanok világában. Irta Joval Emil, ford. U. ott, 1907. (Ism. Vasárnapi Ujság 2. sz.)
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 569. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Corvina 1907. 3. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.