Siklóssy Gyula (perneszi idősb),
orvos-sebészdoktor, szemész és szülészmester, egyetemi magántanár és kórházi főorvos, szül. 1839. máj. 19. Pernesz-Osztopán (Somogym.) nemes családból; orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, hol 1864-ben orvosdoktori oklevelet nyert és Arlt szemésztanár magánsegéde volt; később pedig a reserv-osztályon működött mint segédorvos 1867-ig, a mikor Pestre jött, a hol a szent Rókus-kórházban szemészeti rendelő-orvos, később pedig a szemészeti osztály főorvosa volt; ezen osztályt újjászervezte. 1868-ban a szemészeti műtéttanból egyetemi magántanári képesítést nyert. Somogyvármegye tiszteletbeli főorvosa és a heidelbergi Ophthalm. Gesellschaftnak is tagja volt. Már régóta betegeskedett szervi szívbajában; utóbb nagyon lesujtotta vejének, Vadnay Andor főispánnak halála. Meghalt 1901. június 18. Budapesten; egyik fia S. József fővárosi ügyvéd esküvőjének napján ragadta el a halál családja köréből, miután még tanuja volt fia boldogságának.
Irodalmi dolgozatai gyakorlati kérdésekre vonatkoznak, főleg a strabismusra, straphyloma-műtétekre és szemhéjképlésre. Czikkei az Orvosi Hetilapban (1867. A membrana pupillaris perseverans egy esete, 1871. Helmholtz: A szem dioptriájában foglalt képletek levezetése és könnyű műszerekkel való kidolgozása); a Gyógyászatban (1867. A szürkehályog műtevése, 1868. A látideg túltengésének esete, 1869. Minő kellékkel kell a szemésznek bírnia, hogy szemtükörrel a receget láthassa, 1872. A szemfény töréséről, 1873. Járványos köthártyalob); a Szemészetben (1868. Mindkét felső szemhéj kiszegélye, szarucsap a balszemen, 1871. A széthajló kancsalság egy esete, 1873. Észrevételek a szemhéjképzés köréből); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XVI. Bpest, 1875. Járványos köthártyalob) stb., stb.
Nagy Iván, Magyarország családai X. 182. lap.
Hőgyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 410., 773. lap.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 1099. l.
Budapesti Hirlap 1901. 167. sz.