jogi doktor, ügyvéd Budapesten; egyike volt a képzettebb jogászoknak. A budapesti ügyvédi kamara, melynek egy ideig titkára volt, őt bízta meg a magyar ügyvédség történetének megírásával. Sik nagy buzgalommal fogott a munkához és sok adatot gyűjtött össze, de a munkát közbe jött halála miatt nem fejezhette be. A politikai küzdelmekben is élénk részt vett. Lelkes híve volt a nemzeti pártnak és az általános képviselőválasztásnál föl is lépett, de kisebbségben maradt. Meghalt 1900. jan. 1. Budapesten 47 éves korában.
Jogtudományi czikkei a szaklapokban jelentek meg.
Munkái:
A correctionalisatióról a bűnvádi eljárásban. Jogászgyűlési vélemény. Bpest, (1884).
A büntetőjog őskora. Adalék a népek lélektanához. U. ott, (1884. 2. czímkiad.).
A főispán az igazságszolgáltatásban. U. ott, 1886.
Szilágyi Dezső, természet után rajzolva. U. ott, 1891.
A magyar ügyvédi kar történeti kiállításának katalogusa. A budapesti ügyvédi kamara megbizásából. U. ott, 1896.
Le a napirendről. (Az esküdtbiróságok szervezetéről szóló javaslat főbb hibái.) U. ott, 1896. (Különny. a Magyarország 231., 236., 239. és 243. számaiból. Barna Ignáczczal együtt.)
Szerkesztette a Magyar Egyesület Értesítőjének 1893. febr. és ápr. havi két számát (a meddig az egyesület főtitkára volt.)
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapesti Hirlap 1900. 2. sz.
Ügyvédek Lapja 1900. 1. sz.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.