m. kir. államvasuti főfelügyelő és üzletvezető-helyettes, szül. 1845. szept. 11. Znaimban (Morvaország), hol atyja polgár és kereskedő volt; középiskoláit Bécsben, a műegyetemet ugyanott és Zürichben végezte; azután a müncheni műegyetemen mint a gépészeti iskola segédtanára működött. 1869. máj. 9. mint gépészmérnök a tiszavidéki vasút szolgálatába lépett, 1871. pedig mint vontatási főnök a magyar észak-keleti vasutnál Sátoralja-Ujhelyen foglalt állást, melyben megmaradt ezen vasutnak 1890-ben történt államosításáig. Ekkor a magyar kir. államvasutak szolgálatába jutott és a Debreczenben felállított üzletvezetőségnél a vontatási osztály vezetésével bizatott meg. 1895-ben főfelügyelővé és üzletvezető-helyettessé neveztetett ki. 1882. óta magyar honpolgár és 1883. a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. Működése mellett a Kárpátok, különösen a keleti Kárpátok kifürkészésének szentelte idejét. Megalapítója és lelkesítője a magyarországi Kárpát-egyesület keleti Kárpátok osztályának, melynek 1878. megalapítása óta titkára és alelnöke; 1888 óta tiszteletbeli tagja a m. országos Kárpát-egyesületnek. Kifürkészte az eddig kevésbé ismert keleti Kárpátokat, melyeket munkái által a külfölddel is megismertetni igyekezett; első volt, a ki nagyobb szabású kirándulásokat szervezett és azokat maga vezette; az ő érdeme, hogy az aggteleki barlang teljes romlástól megmentetett; neki köszönhető, hogy a barlang másik kijárata létesült és így egész hosszában járható lett; terjesztette és emelte a keleti Kárpátokban a háziipart és rendezte a szobránczi, máramarosszigeti, nagybányai, munkácsi és ungvári kiállításokat; az általa benyújtott emlékirat következtében allapíttatott az ungvári keramiai iskola és közreműködött a homonnai fafaragvány-iskola újjászervezésénél. Több bel- és külföldi turisztikai és tudományos egyesületnek tagja s a párisi Société de Spéléologie is tagjának választotta.
Czikkei a Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyveiben: magyarul és németül (Igló, V. 1878. Egy kirándulás az ungmegyei Kárpátokba, Kirándulás Máramaros megyébe, VI. 1879. Sárosmegyei kirándulásom, VII. 1880. Uti vázlatok a munkácsi Beszkidekből, XIII. 1886. Kirándulás az Osztri Verehre, XVII. 1890. A keleti Kárpátokból a magas Tátrába, XXII. 1895. Trencsén-Teplitz és környéke, Az Aggteleki barlang, XXIII. 1896. A Kapahágón át, A Hoverla, XXIV. 1897. Helyrajzi vázlatok a Vágvidékéről); a Zipser Boteban (Lőcse, 1880. 43., 44. sz. Bericht über die in der Zeit vom 21-28. Sept. 1880. unternommene Reise behufs Durchforschung des Gömörer-Tornaer Höhlengebietes); a Deutsche Rundschau für Geographie und Statistikban (Wien, 1880. Die Hohe Tátra); a Földrajzi Közleményekben (1883. Az északkeleti Kárpátok); az Oesterr. Turisten-Zeitungban (Wien, 1886. Eine deutsche Sprachinsel in der Maramaros); a Mittheilungen der Section für Höhlenkundeban (Wien, 1886. Die Arbeiten in der Aggtelecher Höhle); a Mittheilungen der Section für Naturkundeban (Wien, 1889. Die Aggtelecher Höhle und deren Durchbruch); a Turisták Lapjában (1890. Az aggteleki barlang); az Organ der militärwissenschaftlichen Vereineben (Wien, XLIII. 1891. Die ungarischen Ostkarpathen); a Schlesische Volkszeitungban (Breslau, 1897. 265. sz. Die Aggteleker Höhle); az Adalékok Zemplén vármegye történetéhez cz. munkában (Sátoralja-Ujhely, 1899. Zemplén vármegye geologiai áttekintése). Ezeken kívül több czikke a Kaschauer Zeitungban, a Pannoniában (Kassa), Zipser Boteban (Lőcse), a Karpathen-Postban (Késmárk) stb.
Munkái:
Wanderungen durch die Hegyalja, das Bodroggebiet und die Munkácser Bezkiden. Igló, 1880.
Reiseskizzen aus der Máramaros. Igló, 1885. (Különnyomat a Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyve 1881-82., 1884-85. évf.-ból. Magyarul is megjelent, ford. Schmidt József. U. ott, 1885.)
Kurzgefasster Führer durch Kaschau, das Abauj-Torna-Gömörer Höhlengebiet, und die ungarischen Ostkarpathen. Kaschau, 1886. (Térképpel, az Aggteleki barlang tervrajzával és fénynyom. képekkel.)
A Hegyaljáról a Vihorláthegységbe. Ford. dr. Raisz Gedeon. Két képpel. Igló, 1886. (Különny. a M. Kárpátegyesület Évkönyvéből. Németül: U. ott, 1886.)
Az Abauj-torna-gömöri barlangvidék, különös tekintettel Torna vidékére és az Aggteleki barlangra. U. ott, 1891. (Különny. a M. Kárpátegyesület Évkönyvéből. Németül U. ott, 1891.)
Von Oderberg nach Budapest, durch das Waagthal, Sillein-Galanta, und durch die ungarischen Bergstädte. Ruttka-Hatvan. Zürich, év n. Térképpel és rajzokkal. (Nach und durch Ungarn II.)
Von Wien, Oderberg und Budapest in die Hohe Tátra unddurch Ungarn III.)
Die ungarischen Ostkarpathen. U. ott, év n. rajzokkal. (Nach und durch Ungarn VI.)
Utóbbi három munka megjelent magyarul is: Budapesttől Oderbergig ... A Magas-Tátra... és A magyar keleti Kárpátok czímmel. (Magyarország útirajzokban, szerk. Borostyáni Nándor. II., III. és VI. Bpest, év n. 1889-től. Francziául is. Zürich, év n. három kötetben.)
Visszapillantás a szobránczi fürdő I. kiállítására. S.-A.-Ujhely, év n.
Kirándulás a Polonina-Runára. Ford. Raisz Gedeon. Igló, 1888. Két képpel. (Különny. a M. Kárpátegyesület Évkönyvéből. Németül is. U. ott, 1888.)
Az aggteleki csepkő-barlang. Németből ford. Raisz Gedeon. Eperjes, 1890.
Rozsály-Guttin hegyvidék. Igló, 1898. (Különny. a M. Kárpátegyesület Évkönyvéből. Németül. U. ott, 1898.)
Notes sur les cavernes de Hongrie. Paris, 1898. (Mémoires de la société de spéléologie 1898. 16.)
Utazások az erdélyi érczhegységben és a Bihar-Kodru-hegységben. Igló, 1900. (Különny. a Magyar Kárpátegyesület Évkönyvéből.)
Álneve és jegyei: Bornemisza, O és + (a kassai Pannoniában).
Magyarország vármegyéi és városai. Abauj-Torna vármegye és Kassa. Bpest, 1896. 210. lap.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.