orvosdoktor, született 1661. márczius 19-én Brassóban, tanult ugyanott és 1682-től Wittenbergben, 1686-tól pedig Lipcsében. 1689-ben orvos volt Harderwirckben, 1692. deczember 24-én szülővárosában városi tisztiorvos; 1693-tól egyszersmind községi szónok és 1715. városi tanácsos, 1716. kapitány (Stadthann), 1733. városbiró. VI. Károly király a nemesek sorába emelte Seulen előnévvel. Meghalt 1735. aug. 30. Brassóban.
Munkái:
Ultimum simul ac debitum officium Quod In viri Nobilissimi ... Jeremiae Lossii... Praematurum inopinatumque obitum cum V. Idus Novembris in Alma Leucorea ferales ejus Exequiae celebrarentur ... Wittebergae, (1684. Költemény).
Disputatio Inauguralis Medica, De Febribus, Quam Favente Deo Ter Opt. Max. Ex Auctoritate ... Rectoris, D. Johannis Meyeri ... Pro gradu Doctoratus, summisque in Medicina honoribus & privilegiis solitis rite consequendis, Eruditorum Examini subjicit Lucas Seüler ... Hardervici, 1689.
De conservanda bona valetudine liber scholae Salernitanae. Coronae, 1696. (Két ívrét lapon 106 egészségi szabályt foglal magában.)
Üdvözlő- és gyászverseket írt: Supremam In Philosophia Lauream ... Wittebergae 1682.; Syncharmata... U. ott, 1683.; Fabricius, Johannes, Die glücklich vollbrachte Reise. U. ott, 1686; Klein Johannes, Exercitatione Juridica ... U. ott, 1686. cz. munkákban.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon III. 297. l.
Wurzbach, Biographisches Lexikon XXXIV. 165. l.