hirlapíró és szerkesztő, szül. 1860. Jászfényszarun nemes családból; középiskoláit Budapesten végezte el a piaristák főgymnasiumában és az érettségi után az országos levéltárnoki vizsgát tette le, azután huzamosabb ideig működött a pestmegyei levéltárban mint segédlevéltárnok. Eredetileg zenésznek készült és a budapesti konzervatoriumot végezte el. Mint kitünő zenész három évig 1886-tól 1889-ig Tatán a gróf Eszterházy-féle szinház igazgató-karmestere és hegedűművésze volt, de közben is a Tatai Hiradót szerkesztette. A tatai színház megszüntével teljesen a hirlapírásnak szentelte tehetségét és az előkelőbb budapesti hirlapok dolgozótársa lett; majd meghívás folytán vidékre ment egyes lapokat szervezni. Így emelte szakavatott kézzel organumokká a szombathelyi Dunántúlt, a Jászberényi Hirlapot és a Nyitramegyei Ellenőrt. Az utóbbinál főleg a pánszlávizmus és a korrupt megyei rendszer letörésében szerzett magának nagy érdemeket. 1904 óta a Kassai Hirlap felelős szerkesztője.
1879-ben nyerte meg az első 10 aranyas pályadíjat egy német műfordítással és 5 aranyat egy szónoki beszéddel. Első ujságczikke 1880-ban jelent meg a Honban, melybe sokat dolgozott. Számos tárczát, költeményt, bölcseleti, társadalmi és politikai czikket írt a napi sajtóban. Czikket a Szegedi Naplóban (1890), az Alkotmányban (1896. 307. sz. A népzene); a Vasárnapi Ujságban (1901. 32. szám. A repülőgép problémája); a Pesti Hirlapban (1907. 267. sz. A jellem) stb. 1905. május 4-én barátai és hirlapíró társai megünnepelték 25 éves írói és hirlapírói jubileumát Kassán.
Munkái:
Hári János Iliásza. Bpest, 1885. Eposz 12 énekben. (2. kiadás. U. ott, 1893. Ism. Fővárosi Lapok 261., Klinikai Közlöny 86. sz.)
Hári János Odysszeája. U. ott, 1886. (Ism. Budapesti Hirlap 61., Nemzet 69. sz. 2. kiadás. U. ott, 1905.)
Magyar mondavilág. U. ott, 1887. (12 költői beszély. Ism. Nemzet 98. sz.)
Vasutas tótok. Verses humoreszk, illusztrálta Blaske. U. ott, 1887. (Öt kiadás.)
Rózsa lovag. Költői elbeszélés. U. ott, 1888. (Magyar Mesemondó 41.)
Emmi és társai. Kisebb költemények. U. ott, 1888. (Ism. Irod. Értesítő 5., Vasárnapi Ujság 3. sz.)
Kukány ostroma. Paródia. Nyitra, 1899. (Azóta 6 javított kiadás. Ism. Vasárnapi Ujság 1902. és 1904. 8. sz.)
Repülő süvegek. Kormányozható repülőgép. Eredeti rajzokkal. Bpest, 1894.
A tudós leánya. Regény... 1894.
A Garam család. Regény ... 1895.
Klára. Regény ... 1895.
Századvégi férfiak. Regény ... 1897.
Ördögkultusz a XX. században. Regény ... 1897.
A hitetlen, vagy Isten útjai beláthatatlanok. Buapest, 1898. (Népiratkák 154.)
Mindennél drágább a hit, vagy: hogyan tért meg a Bimbó Mester? ... U. ott, 1900. (Népiratkák 162.)
A piros bugyelláris, vagy: maradj a becsület útján. U. ott, 1900. (Népiratkák 176.)
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1904.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Kassai Hirlap 1905. 101. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.