orvosdoktor, szül. 1818. júl. 17. Budán, a hol atyja S. József szatócs volt; iskoláit Budán és Pesten végezte; 19 éves korában a bécsi egyetemre került, hogy ott a jogi tanfolyamot elvégezze. Hajlama azonban inkább az orvosi pálya felé vonzotta, úgy hogy mint jogász inkább a boncztani előadásokra járt el. 1838-ban egészen ott is hagyta a jogi tanulmányokat és az orvosi tanfolyamra iratkozott be. Az I. évet Bécsben, a II. és III-at Pesten, a IV. és V. ismét Bécsben végezte, a hol 1844-ben orvosdoktorrá, két év mulva pedig sebészdoktorrá és szülészmesterré avatták. Már korán magára vonta tanárainak, különösen Rokytanskynak és Skodának figyelmét. Az előbbinek engedelmével évekig majdnem naponként látogatta a boncztermet és végzett számos bonczolást. Ily módon vetette meg alapját kitünő boncztani ismereteinek, a melyek nélkül alig oldotta volna meg a gyermekágyi láz rejtélyét. Hajlamai egyideig a belgyógyászat és szülészet között ingadoztak és csak akkor határozta el magát ez utóbbi szakra, a mikor Skodánál nem lehetett assistens. 1844-ben jelentkezett a szülészet tanáránál Kleinnál mint aspiráns a majdan üresedésbe jövő tanársegédi állásra és ezt két évi várakozás után meg is kapta. 1849. márcz. 20. hagyta el segédi állását, mert nem hosszabbították meg. 1850-ben nagy nehézségek után magántanárrá képesítették az elméleti szülészetből, előadásait azonban nem kezdhette meg, mert irigyei folyton nehézségeket gördítettek útjába. Ezért elkedvetlenedve visszatért Pestre, a hol végképen letelepedett. 1850. május 20. a szent Rókus-kórház szülészeti osztályán fizetés nélküli főorvos lett. 1855-ben pedig a szülészet tanárává neveztetett ki s 1864-ig tanított. Időközben a zürichi egyetem szülészeti tanszékére is meghívták, de ő azt visszautasította. Meghalt 1865. aug. 13. a döblingi elmekórházban. Holttestét 1891. hozták haza s a kerepesi temetőben temették el, hol szép siremléket emeltek neki. Márványszobrát 1906. szept. 30. leplezték le Budapesten az Erzsébet-téren; ekkor Győry Tibor orvosdoktor tartotta az emlékbeszédet.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1858. A gyermekágyi láz kóroktana, 1860. A gyermekágyi láz fölötti véleménykülönbség köztem és az angol orvosok között, 1861. Méhrostdag kiirtása és újratermődése, rendes lefolyású terhesség, 1863. A szt.-pétervári orvosegylet a gyermekágyi láz oktana- és védkezeléséről); a Nő- és gyermekgyógyászatban (1864. Az ivarvérzés körüli régibb és ujabb elméletek, Hét hónapos terhesség, rendkivüli nagyságú rostos méhpöfeteg mellett, Az ivarvérzés és ennek rendellenességei, 1865. A petefészektömlők műtételi kezelése); a Vierteljahrschrift für die praktische Heilkundeban (Prag LVII. Bd. Sackartige Ausbuchtung des schwangeren Mutterhalses). Az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
Zwei offene Briefe an Hofrath Dr. Eduard Casp Jac. von Siebold in Göttingen. Pest, 1861.
Zwei offene Briefe an Dr. J. Spaeth und an Hofrath Fr. Wilhelm Scanzoni. U. ott, 1861.
Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers. Wien und Leipzig, 1861.
Offener Brief an sämmtliche Professoren der Geburtshilfe. Ofen, 1862.
Die offenen Briefe an Professoren der Geburtshilfe. Herausgegeben von Dr. J. Grosse. Meissen, 1899.
Gesammelte Werke. Herausgegeben und zum Theil aus dem Ungarischen übersetzt von Tiberius von Győry. (Jena) Naumburg a. S., 1905.
Pester Lloyd 1865. 187. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Bruck Jakab, Semmelweiss Ignácz Fülöp. Bpest, 1885. Fényképpel.
Vasárnapi Ujság 1894. 35. sz. két arczk., 1906. 40. sz. arczk. és szobra.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 1050. l.
Högyes Endre Emlékkönyve. Bpest, 174. l. fénynyom. arczk.
1906: Pesti Hirlap 269., 290. szám, Győry Tibor Semmelweis. Emlékbeszéd. Bpest, 1906.
Századok 767. (származása) és gyászjelentés.