bölcseleti doktor, a m. n. múzeum néprajzi tárának osztályvezető őre, szül. 1868. júl. 6. Bánfalván (Sopronm.); középiskoláit Kismartonban és Sopronban, az egyetemet Budapesten végezte, hol bölcseleti doktor is lett. 1891. az egyetemi embertani intézetben assistens volt; 1895. segéd, majd 1898. jan. 26-tól segédőr, jelenleg osztályvezető őr a m. n. múzeum néprajzi osztályában. Hivatásából folyólag beutazta az országot és tanulmányozta a külföld múzeumait. Ujabban a vidéki néprajzi múzeumok szervezésében vesz tevékeny részt.
Czikkei az Ethnographiában (1897. Adatok a bács-bodrogmegyei sokáczok anthropologiájához, 1898-99. Néprajz a németalföldi múzeumokban; A szlávság eredetének Niederle-féle elmélete, 1901. A szlávok fajisága és eredete, A m. n. múzeum néprajzi osztályának szerzeményei az 1900. évi párisi világkiállításon, Bánffy-Hunyad magyar lakosságának somatologiai vázlata, 1902. Az erdélyi Kárpát-egyesület kolozsvári táj- és néprajzi múzeuma. Melléklet: Jankó János dr. életrajza, 1903. A rézbányai turkajárás, A magyarság anthropologiai typusai, Egyúttal hivatalos válasz Herman Ottónak: «A magyar nép arcza és jelleme» cz. könyvére, 1904. Melléklet. A berencsfalusi nemzeti múzeumi és romhányi meglakatolt állkapcsok rövid anthropologiai jellemzése, Magyar néprajzi múzeumok); a Vasárnapi Ujságban (1898. A m. n. múzeum néprajzi osztálya, 1902. 3. sz. Petőfi koponyája); a Globusban (75. k. 1899. 232. 1. Glücksei aus Ungarn); a M. N. Múzeum Jelentéseiben (1899. Jelentése Németországban és Skandináviában tett tanulmányútjáról, 1901. A buddhizmus, 1902. Gróf Festetics Rudolf déli tengeri útja és gyűjteménye, 1903. A nő a társadalomban néprajzi szempontból, 1904. A magyarság embertani fajtái, 1905. Jelentése a Nagyszebenben tartott néprajzi kiállítások tanulmányozásáról); a Múzeumi Néprajzi Értesítőben (1905. Vogul-osztyák hímes kéregedények és könyvism., 1906. A m. múzeum néprajzi osztályának jelene és jövője); a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt és több külföldi szaklapnak referense.
Munkái:
Adatok a lótücsök (Gryllotalpa vulgaris Latr.) női és him ivarszervének morphologiájához. Két tábla rajzzal. Bpest, 1897.
Válasz dr. Szterényi Hugónak – Vangel Jenő dr. «Nagy képes természetrajza a hazai művelt közönség számára» cz. munkáról írt ismertetésére. U. ott, (1900. Vangel Jenővel együtt)
Képes Kalauz az E. K. E. múzeumában (Kolozsvár, Mátyásház). A történeti bevezetést írta Radnóti Dezső. Kolozsvár, 1902.
Magyarische Ornamentik. Verfasst und gezeichnet von Josef Huszka Historische deutsche Übertragung ... U. ott, 1900. 50 részben szines tábla rajzzal.
Szerkeszti a magyar n. múzeum néprajzi osztályának Értesítőjét és az Ethnologische Mittheilungen aus Ungarn néptani és embertani tartalmú füzeteit. (Szakmunkái ezekben a folyóiratokban).
A M. N. Múzeum. Bpest, 1896. 80. l.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 564. II. Pótlék. 1904. 586. l.
Jelentés a m. n. Múzeum 1898-1906. állapotáról. Bpest, 1899-1907. (Ezekben S. jelentései is benne foglaltatnak.)
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.