jogi doktor, miniszteri tanácsos, S. Sándor kuriai tanácselnök fia, szül. 1855. deczemb. 19. Ungváron; középiskolai és jogi tanulmányait Nagyváradon elvégezvén, Pesten jogi doktorátust és ügyvédi oklevelet nyert. 1879. az eperjesi jogakadémián a váltó-, kereskedelmi és nemzetközi jog rendes tanára lett; ezen állásában megmaradt 1883-ig, a mikor a nagyváradi kir. törvényszéknél alügyész lett. 1884. ugyanilyen minőségben Budapestre helyezték át. 1886. a fővárosi rendőrséghez a bűnügyi osztály vezetőjének hívták meg rendőrtanácsosi rangban és a m. kir. államrendőrség főnöke lett. Jelentékenyen szaporította a rendőrség legénységének és a detektiveknek létszámát, anyagi helyzetüket fizetésemelés által megjavította s úgy a legénység, mint a detektivek részére, továbbá a rendőri nyomozatokra vonatkozó szabályzatokat dolgoztatott ki. A bűnügyi osztályt teljesen újjá szervezte s oly színvonalra emelte, hogy az több izben részesült kitüntetésben. Behozta a bűnügyi statisztikát s az európai nagyobb városok mintájára 1894. első izben szerkesztette a rendőrség működéséről szóló évi jelentést. 1895. miniszteri tanácsossá nevezték ki a belügyminiszteriumba, s a bűnügyi osztály vezetésével bizták meg. 1894. a szerb Takova-renddel, 1896. a Lipót-rend lovagkeresztjével, 1903. jún. 19. a szent István-rend kis keresztjével tüntették ki; bírja a porosz vörös sasrendet és perzsa-rendet.
Munkatársa volt a Büntető Jog Tárának és a Pallas Nagy Lexikonának.
Ország-Világ 1895. 34. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 1038. l. II. Pótkötet 1904. 585. l.