felső kereskedelmi iskolai igazgató, S. Antal jegyző és Szétsényi Fáni fia, szül. 1854. jún. 18. Bodrog-Kisfaludon (Zemplénm.); a gymnasiumot S.-A.-Ujhelyen, Rozsnyón és Kassán látogatta; az utóbbi helyen a VI. osztályból lépett át az elemi tanítóképzőbe, majd a bpesti paedagogiumba, a hol 1877. a mennyiségtan-természettudományi szakcsoportból nyert oklevelet, valamint a torna-egyesületnél főgymnasiumra szóló képesítést (1896-ban felső keresk. iskolai szaktanári vizsgálatot tett Budapesten az árúismeretből és technológiából). Homonnán volt nevelő, Sárospatakon és Kassán elemi iskolai, Kassán és Modorban polgár-iskolai tanító. 1886 óta a szombathelyi államilag segélyezett községi felső kereskedelmi (és polgári) iskola igazgatója. Jelenleg vegytant, árúismeretet és kereskedelmi földrajzot tanít; tanított előbb mennyiségtant is. Tanít a női kereskedelmi tanfolyamban árúismét és földrajzot. Az állatvédő egyletnek és több paedagogiai társulatnak tagja. Utazott, különösen technológiai tanulmányok czéljából több izben Ausztriában és Bajorországban; majd pedig néprajzi ismeretek szerzése végett Spanyolországban (1904).
Paedagogiai, társadalmi, néprajzi és politikai czikkeket írt a Néptanítók Lapjába (1880. Mily úton eszközöltessék az iskolai és népkönyvtárak felállítása, 1883. Az ásványtan tanítása a polgári iskolában, 1885. Az állatvédelemről, 1887. A mikroskóp a gyakorlati élet szolgálatában, 1891. A közlekedés eszközei, A palatábla); a Paedagogiai Plutarchban (I. 1886. Erdődi János, II. 1887. Mennyey József); a Polgáriskolai Közlönybe, a Kereskedelmi Szakoktatásba, az Iparosok Olvasótárába, a Vasvármegye cz. monographiába (Bpest, 1896. A bányászat és kohászat Vasvármegyében); a Vasárnapi Ujságba (1904. Spanyol folyóirat a magyar irodalomról, A bikaviadalok ismertetése, Kalandom Spanyolországban), a Vasmegyei Szemlébe, valamint az iskolai évi Értesítőbe (tudományos tárgyúak); régebben tárczákat a vidéki ujságokba. Levelezője volt a P. Naplónak és színházi referense az Abauj-Kassai Közlönynek. Három irodalmi pályadíjat nyert Budapesten.
Munkái:
Az ásványtan, kőzet- és földtan alapvonalai. A polgári iskola I. és III. oszt. számára. 81 ábrával és 1 ásványtani térképpel. Bpest, 1883. (Ism. Néptanítók Lapja 648. l. 2. egészen újra dolgozott kiadás. 93 ábrával és egy ásványtani térképpel. U. ott, 1889.)
A növénytan alapvonalai. Polgári iskolák használatára. 96 ábrával. U. ott, 1885. (2. egészen újra dolgozott kiadás. 137 ábrával. U. ott, 1892.)
Kis növényhatározó. Kezdő füvészek, különösen pedig a polgári iskolai ifjúság használatára segédkönyvül. U. ott, 1886. (2. kiadás. U. ott, 1891.)
A libapásztor. Elbeszélés az ifjúság és a nép számára. Az állatvédők országos egyesülete által koszorúzott pályamunka. U. ott, 1889. (Ism. Néptanítók Lapja 1890. 132. 1.)
Kémia, ásványtan és földtan, polgári és felsőbb leányiskolák számára. 123 ábrával és egy ásványtani térképpel. U. ott, 1890. (Szavcsuk Józseffel együtt.)
Általános világnézet. Németből ford. Cservenka, 1890.
A galambosi csárda. Elbeszélés az ifjúság és nép számára. Öt eredeti képpel. U. ott (1892.). (Ism. Néptanítók lapja 974. 1.)
Állattan polgári iskolák számára. U. ott, 1894. (Társszerzővel.)
Idegen földön. Elbeszélés az ifjúság és nép számára. Hat képpel. Szombathely (1898).
Az én falum. Verses leírások az ifjúságnak és a népnek. U. ott, 1904.
Szerkesztette a Vasvármegyei Tanügyet 1890-91.
Néptanítók Lapja 1885. 716., 1890. 193. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Schack Béla, Kereskedelmi Iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 77., 132. l.
M. Könyvészet 1903.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.