orvosdoktor, cs. udvari orvos, szül. 1800. április 29-én Kalocsán, hol a gymnasiumban tanult; a bölcseleti és orvosi tudományokat a pesti egyetemen hallgatta; ezen alkalommal Kulcsár István házában Kazinczy Ferenczczel is megismerkedett. Kulcsár többször megemlékezik a Hasznos Mulatságokban Seeburgerről. 1822. Bécsben nyert orvosdoktori oklevelet, hol II-od orvos és assistens volt az első kórháznál. 1828-ban kerületi orvossá nevezték ki a bécsi szent Ulrik kerületben. 1831. jan. 1. mint főorvost áthelyezték a bécsi közkórházhoz, majd 1833. az aligazgatói állást és 1836. a cs. tanácsosi czímet kapta. 1847. május 12-én V. Ferdinand király másod, majd első orvosának nevezte ki. Az 1853. febr. 18. merénylet alkalmával tanúsított körültekintő önfeláldozása jutalmául a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntették ki és birodalmi lovaggá tették. Nyugalmaztatása alkalmával a vaskorona-rend II. osztályát kapta és ennek következtében 1865. nov. bárói rangra emelkedett. Meghalt 1866. (?)
Munkája: Dissertatio inaug. medicopharm. de camphora. Vindobonae, 1822.
Vasárnapi Ujság 1866. 8. sz. arczkép.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXXIII. 304. l.
Szinnyei Könyvészete.