róm. kath. lelkész, később bankhivatalnok, szül. 1851. június 27. Chinoránban (Nyitram.), hol atyja urasági tisztviselő volt. Gymnasiumi tanulmányait Pozsonyban és Sopronban végezte. 1868-ban az esztergomi főegyházmegyei papok közé fölvétetvén, a bölcseletet Esztergomban, a theologiát Budapesten hallgatta. 1874. júl. 26. áldozópappá szenteltetett. Segédlelkész volt Budapesten, 1882-től főszentszéki jegyző Esztergomban; 1888. pápai t. kamarás. Később a papi pályát elhagyta; áttért az ev. reform. vallásra és bankhivatalnok lett Budapesten, hol 1898. márcz. meghalt.
Czikkei a Pesti növendék papság Munkálataiban (1874. A költészet lényege); az Új M. Sionban (1875. A modern tudomány és az eszmények); az Irodalmi Értesítőben (1876. 1-8. sz. Ebert papyrusa, 10. sz. Könyvírók s könyvkereskedők Athenben); a M. Államban (1877. 3-4. sz. Az öngyilkosságról szóló tanok); a Tájékozóban (1880. A munka); a M. Koronában (1881. 327-330. sz. A becsületről) sat.
Munkái:
A központi növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájának története. Bpest, 1874. (Ism. Figyelő.)
Az öngyilkosság, fejtegetve vallási, bölcsészeti, jogi, történeti, lélektani, erkölcsi és társadalmi szempontból. A budapesti m. kir. tudom. egyetem hittud. kara által a Horváth-féle jutalommal koszorúzott pályamű. U. ott, 1877.
A párbaj. U. ott, 1882.
A kereszt diadala a félhold felett 1683-ban, Esztergom felszabadulásának kétszázados évfordulója alkalmából. (ArX strIgonIensIs MetropoLItana HVngarIae seDes tVrCIs erIpItVr.) Esztergom, 1883.
Szerkesztette az Irodalmi Értesítőt 1876-ban Esztergomban (Maszlaghy Ferenczczel együtt. Ism. Religio 9., 10. sz.)
Álnevei és jegye: Sajó, Hernádi, Gemini, Veritas, Sd. (a hazai egyházi kath. napilapokban és folyóiratokban 1866-1882).
Petrik Könyvészete.
Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei irók Koszorúja. Bpest, 1888. 201. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Némethy, Ludovicus, Series Parochorum. Strigonii, 1894. 916. l.
Vasárnapi Ujság 1898. 12. sz. (Nekr.)