hirlapíró, a Kisfaludy- s Petőfi-társaság tagja, szül. 1861. szept. 22. Párkányban (Esztergomm.); középiskoláit Esztergomban és Budapesten végezte. 1880-ban a műegyetemre lépett mint tanárjelölt és a természettudományi szakot végezte el; vonzalma azonban a hirlapírói pályára vitte. 1882-ben a Pesti Hirlap szerkesztőségébe lépett, melynek tárczaírója volt. 1884. Szegedre ment és négy évig a Szegedi Napló munkatársa volt. Itt az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett reá és ezek festése irodalmi működésének fő jellemvonása. 1887-ben visszatért a Pesti Hirlap szerkesztőségébe. 1891-ben a Petőfi-társaság rendes tagjai sorába választotta, a szegedi Dugonics-társaság megalakulásakor (1892) rendes tagjául választotta. 1892-ben a Budapesti Hirlap kötelékébe lépett és azóta ott működik: rendesen az országgyűlésről ír tárczákat, karczolatokat és mint a tárczarovat vezetője, elbeszéléseket, csevegést, könyvismertetést; gyakran vezérczikket is írt sat. Ezenkívül rendes munkatársa Pósa Lajos az Az Én Ujságom czímű gyermeklapjának. Rendes munkatársa az Új Időknek, többnyire Keve álnév alatt, az Esti Ujságnak és a Kakas Márton élczlapnak. 1895-ben megnősült és feleségül vette Rákosi Erzsit, Rákosi Jenő unokahugát. 1904-ben a Kisfaludy-Társaság választotta rendes tagjai sorába. A Budapesti Hirlap kétszer küldte ki az alföldi socialismus tanulmányozására: 1894-ben Békésmegyébe (Útja eredményéről a lapba ápr. 25. és 26. írt) és 1898. febr. az akkori agrársocialismus ismertetése czéljából Szabolcs- és Zemplénmegyébe (erről írt a febr. 17-19. sz.-ban).
Hirlapírói pályáját 1880-ban Mende Bódog Független Hirlapjánál, melybe tárczákat és apró czikkeket írt (1880-81), kezdte meg; hosszabb elbeszéléseket írt a Fővárosi Lapokba (1882. decz. 8., 9. sz. A zöld ruha cz. elbeszélés); a Magyarország és a Nagyvilágba (a 80-as években: kritikai czikkek); az Ország-Világba (1886. A második Világos); a Pesti Hirlapba (1890. Pali, 1891. A szalmaszál, Katicza, 1892. Marosszögön, székfoglaló a Petőfi-Társaságban, Világos, elbeszélések, 1888-1891. szini- és könyvbírálatok); a Szegedi Naplóba (1882-85. mint belmunkatárs tárczaczikkek, elbeszélések, rajzok és napi érdekű csevegések); a Magyarországba (1882. nyári számában, rajz); az Arad és Vidékébe is írt tárczákat (1885-86) sat. Czikkei közül a Budapesti Hirlapban (1894. A nazarénus, Az én lakótársam, 1899. 209. sz. Petőfi honvédsége, 355. sz. Tárcza, 1899. nov. Pusztai élet, 1900. 44. sz. A rutének közt, 1902. decz. 25. Pusztai élet, 1904. aug. 26. Breznóbányán, 1906. decz. 25. A Szent Mihály lova, 1907. márcz. 31. A két ember, jún. 2. A hajóhíd, aug. 25. Péter és Pál, szept. 15. A fák, elbeszélések stb.); az Uj Időkben (1900. Pósa Lajos, Vörösmarty Mihály, 1901. A Paprikaváros, 1902. Tisza Kálmán, 1903. A Rákóczi-család asszonyai stb.); a M. Lányok Lapjában, a Mátyás Diákban, a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (39. k. Birálati jelentése az 1905. február 7. ülésen a Lukács Krisztina-féle a kisebb regényre kitűzött pályázatról, 41. k. A pesti diák, elbeszélés, székfoglaló a Kisfaludy-Társaság 1906. június 29. ülésén) sat. Több tárczáját németre is lefordították a berlini, bécsi lapokban és novella-gyűjteményekben.
Munkái:
Alakok. Elbeszélések. Szeged 1887. (Ism. Szegedi Hiradó 32., Szegedi Napló 39. sz., Vásárhely és Vidéke 7. sz., Szabadság, Nagyvárad 40. sz., Nemzet 52. sz.)
Elbeszélések. Bpest, 1893. (Ism. Budapesti Hirlap decz. 2., Pesti Hirlap nov. 26., Főv. Lapok 350. sz., M. Ujság decz. 21., Egyetértés 327. sz., Szegedi Napló 30. sz., Szegedi Hiradó 294. sz., Nagyvárad 273. sz.)
Mackó úr utazása és egyéb történetek. U. ott, 1893. (Ism. Budapesti Hirlap decz. 2., Nagyvárad 286. sz., Magyar Hirlapok 341. sz.)
A vis-a-vis. Magánjelenet. U. ott, 1896. (Monologok 62. és 1903. Alkalmi mű gyanánt előadták a szegedi színházban 1894.)
Robinson. De Foe és Campe után, a magyar ifjúság számára. U. ott, 1897. (Ism. Vasárnapi Ujság 52. sz.)
A két árvizes gyerek. Elbeszélés. U. ott, 1898. (Jó könyvek 10. és 1901. Filléres Könyvtár 107., 1902. Piros Könyvek 34.)
Erzsébet királyné. U. ott, 1898. (Filléres Könyvtár 53.)
A kis mérnökök. U. ott, 1889. (Filléres Könyvtár 55. és 1902. Piros Könyvek 22.)
Petőfi Sándor. U. ott, 1899. (Filléres Könyvtár 72. és 1902. Piros Könyvek 2.)
Mackó úr első, második és harmadik utazása. U. ott, 1902. (Filléres Könyvtár 141-143., 4. kiadás. Ugyanott, 1906.)
Kossuth Lajos élete. U. ott, 1902. (Filléres Könyvtár 151. szám és Piros Könyvek 1.)
Mackó úr utazásai. Mackó úr a kiállításon. Mackó úr az Alföldön. Mackó úr a tengeren. Mühlbeck Károly rajzaival. U. ott, 1903. (Második kiadás. Ugyanott, 1907.)
Tarka mesék. Sok mese sok képpel. U. ott, 1903.
Hol volt, hol nem volt. Mesék. U. ott, 1903. (Benedek Elekkel együtt).
Pusztai élet. Elbeszélések. U. ott, 1903. (Színes Könyvek 23-24.).
Városi cica falun. Mühlbeck K. rajzaival. U. ott, 1903. (Filléres Könyvtár 164., 165.).
Pusztai élet. U. ott, 1903. (Ism. Budapesti Hirlap 334., Új idők, M. Hirlap 335., Alkotmány 298., M. Geniusz 48., M. Közélet, M. Nemzet 1904. 10., M. Szemle 36. sz.).
Cserebogár úrfi a tengeren. U. ott, 1904. (Filléres Könyvtár 179.).
A gyöngyhuszár. U. ott, 1904. (Filléres Könyvtár 180.).
A hős nyulacska. U. ott, 1904. (Filléres Könyvtár 181.).
Cicáról, nyúlról. U. ott, 1904. (Filléres Könyvtár 182.).
Falusi cica Budapesten. U. ott, 1904. (Filléres Könyvtár 196.).
Mackó úr ujabb utazásai. Mackó úr a Balatonon. Mackó úr Budapesten. Mackó úr úton. A 7., 8. és 9. utazása Mühlbeck K. rajzaival. U. ott, 1905. (Ism. Budapesti Hirlap 354. sz. Uj idők.)
Tarka mesék. U. ott, 1905. (Urfiak és kisasszonykák czímű munka, többekkel együtt.)
Pattogatott kukoricza, gyermekmesék, történetek. U. ott, 1905. (Filléres Könyvtár 216.)
Utazás Tündérországban, gyermekmesék, történetek. U. ott, 1905. (Filléres Könyvtár 215.)
Tilinkós Lajkó. U. ott, 1907. (Fill. Könyvtár 251.)
A doktor úr. Képekkel. U. ott, 1907. (Filléres Könyvtár 261.)
Maczkó úr útnak indul. Maczkó úr első utazása. Maczkó úr második utazása. Maczkó úr a Retyezáton. Mülbeck K. rajzaival. U. ott, 1907.
Maczkó úr szárazon és vizen. Maczkó úr a szárazon. Maczkó úr a vizen. (A 10. és 11. utazása Mühlbeck K. rajzaival.) U. ott, 1907.
Menneh, mendegélnek. Képekkel. U. ott, 1907.
A kert alatt. Képekkel. U. ott, 1907.
Sokat fordított a szépirodalmi és napilapok számára; a Nemzeti színház megbízásából pedig lefordította Hauptmann Gerhard: Der Biberpelz (A bunda) cz. öt felv. szatirikus drámáját 1900., Blumenthal és Kadelburg Verőfényben cz. vígjátékát 1900-ban és M. Dreyer, Winterschlaf cz. 3. felv. színművét (1901).
Álnevei és jegyei: Plautus, Servatius, Colon, -k -d, -k és -us (a Független Hirlapban 1880-81., Pesti Hirlapban 1882-83. és Szegedi Naplóban 1883-85.); Zsiga bácsi és Nádi hegedüs.
Alföldi Képes Ujság 1887. 6. sz. arczkép.
Szana Tamás, Ujabb elbeszélők. Budapest, 1889.
Jász-Nagykún-Szolnok 1890. 30. sz.
M. Geniusz 1893. 50. sz. arck.
M. Hirlap 1893. 327. szám.
Ország-Világ 1894. 17. sz. arczk., 1899. 47. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 1022., XVIII. 560., II. Pótlék 1904. 583. l.
Várady Ferencz, Baranya multja és jelenje. Pécs, 1896. II. 431. lap.
M. Könyvészet 1901-1905.
Vasárnapi Ujság 1904. 6. sz. arczk.
Szegedi Napló huszonötéve. Album. Szeged, 1905.
Pesti Hirlap 1906. 75. sz.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Corvina 1907. 15. sz.