bölcseleti doktor, a m. n. múzeumi könyvtár igazgató-őre és a m. tud. Akadémia levelező tagja, szül. 1864. márcz. 7. Szent-Antalfán (Zalam.), hol atyja S. Gábor ref. lelkész volt. (Családja a kiterjedt dunántúli nemes S. család veszprém-acsádi ágához tartozik.) Középiskoláit Veszprémben, Pozsonyban és Debreczenben végezte. Mint önkéntes Klagenfurtban tiszti vizsgát tett. A budapesti egyetem bölcseleti karán modern philologus volt s 1890-ben doktori oklevelet nyert. Pozsonyi tanuló korában tanárai megismertették az ott lakó Thaly Kálmánnal, a ki a magyar népköltés emlékeinek tanulmányozására és felkutatására buzdította. Korán megkezdett gyűjtői munkásságát az egyetemen Gyulai Pál irányította s részére a Kisfaludy-Társaság anyagi támogatását is kieszközölte. A m. n. múzeum könyvtárában 1889. nyert alkalmazást, hol 1893. febr. 10. könyvtári gyakornok, márczius 31. segéd, 1898. segédőr, 1901. okt. 12. őr, 1905. júl. 18. igazgató-őr (czímmel és jelleggel) lett. E minőségben 1904 nyarán a m. n. múzeumtól nyert segélylyel hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Felkereste a bécsi udvari, egyetemi és érseki, a salzburgi tanulmányi és benczés, a müncheni állami, erlangeni egyetemi, jenai egyetemi, weimari nagyherczegi, göttingai egyetemi, wolfenbütteli nagyherczegi, berlini királyi, lipcsei egyetemi és városi, a drezdai királyi és a prágai egyetemi könyvtárakat, a hol kataloguskészítési rendszereket tanulmányozott és részletesen leírta az ott őrzött Korvin-kódexeket. 1897-ben megkezdte a pogánykori eredetű regös-énekek népi maradványainak összegyűjtését, mely munkásságát a következő években már a Kisfaludy-Társaság és a m. nemzeti múzeum is hathatósan támogatta. 1898 nyarán a bécsi, seitenstetteni, párisi, baseli, luzerni, einsiedelni, zürichi, sanct-galleni, sanct-pauli és a gráczi könyvtárak kézirattáraiban kutatott magyar vonatkozású emlékek után. 1900-ban állami képviseletben részt vett a párisi nemzetközi vallástörténeti és folklorisztikai kongresszusokon, mely utóbbin a hun-avar-magyar kapcsolat mondáiról értekezett. Midőn Fadrusz János 1902-ben a zilahi millenniumi emlékre egy omori (Temesmegye) földmíves birtokában talált hun-székely betükkel egy országos feltünést keltő feliratot alkalmazott, a m. nemzeti múzeum megbízta, hogy az alföldön és a székelyföldön a középkori betűrovás állítólag fennmaradt népi emlékeit kutassa. Utóbb a m. tudom. Akadémia ama bizottságába is beválasztatott, mely a Somogyi Antal-féle betűrovásos kéziratok hitelességét megvizsgálta. 1903-4-ben a magyarországi téli népszokások és babonák régi maradványait gyűjtötte s 1907-ben a m. n. múzeum támogatásával megkezdte a dunántúli kolostorok középkori könyvtári emlékeinek tanulmányozását. 1900. a művelt nagyközönség részére a m. n. múzeumban rendezett vasárnapi előadásokon Mátyás király könyvtáráról, 1902. Rovás és rovásirásról, 1903. A magyar irodalom középkori emlékeiről tartott szabad előadást. A m. tud. Akadémia 1905. máj. 12. választotta lev. tagnak. A m. néprajzi társaságnak 1898. titkára s 1899. óta főtitkára, a m. nyelvtudományi társaságnak, a m. történelmi társulatnak választmányi tagja és rendes tagja a m. tud. Akadémia irodalomtörténeti és nyelvtudományi bizottságainak is.
Czikkei az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1889. Mátray Lajos: Fazekas Mihály élete és munkái, Sebesi újabb népköltészeti gyűjteményei, Czapáry László: Szekér Joakim Alajos élete és művei, Szilágyi és Hajmási, 1891. Anjoukori nyomok a nagymihályi Kaplyonok mulattatóiról, Mátray Lajos: Fazekas Mihály Ludas Matyija, Imre király troubadour vendége, 1894. Az ismeretlen Homer-fordítóról, 1900. «Haláltalan Detre», (utóbb kiadta a Balatonvidék 33., 34. sz. is); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1891. Egy névszerinti árpádkori joculator, Egy lantost ábrázoló kép 1630-ból, Verembe esett kritikus, 1901. Vörösmarty és kora); az Ethnographiában (1890. Párhuzamos idézetek, 1895. A költészet eredetéről, 1896. Damasek Istenről, 1898. Avarok-e a mai székelyek? Titkári jelentés, Az iparművészeti múzeum karácsonyi tárlata. A régi hazai ornamentikáról, Mi volt a sorsa Ipolyi Mythologiájának? és könyvism., Kérelem gyűjtőinkhez szentiváni szokások leírása tárgyában, A Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményei, Főtitkári jelentés, ugyanez minden későbbi évfolyamban és könyvism., 1900. «Gyászmagyarok», a magyar varázsdob, Népköltészet, Balladák és rokonneműek, szerelmi dalok és bordalok, Gyűjtési felhívás, Nyílt kérelem és könyvism., 1901. A párisi vallástörténeti kongresszus, A párisi folklorista kongresszus, Zalamegyei regös-énekek, Dunántúli szójátékok, fölhívás a téli népszokások és babonák gyűjtése ügyében és könyvism., 1902. A regösök, Regösénekek, 1903. Rovás- és rovásirás, A pogány magyarok lóhús-evése, Lóhús, emberhús és egyéb eledelek, és könyvism., 1904. Rovás és rovásirás. Egy pogány magyar hymnus kudarcza a baseli congresszuson, Néprajzi csodabogarak egy művészestélyen és könyvism., 1904. Rovás és rovásirás III., Betűrovás, 1905. A magyar nemzet őskora, mutatvány, 1906. A székely betűrovás eredetéről, Hamisítványok I., A pünkösdi király és királyné, Bábtánczoltató betlehemeseink szerepe a magyar mysteriumok történetében, Polemia, Gróf Zichy Jenő halála, 1907. Rovás és rovásirás: Hamisítványok II., Egy XVII. századi dalgyűjtemény töredéke); a Magyar Könyv-Szemlében (1890. könyvism., 1891. Gróf Széchenyi Ferencz levelezése könyvtári ügyekben, Csokonai kiadatlan versei a M. N. Múzeum kézirattárában, 1895. A katalogus-készítés kérdéséhez, 1898. A Pray-kódex kora, 3 melléklettel); a Vasárnapi Ujságban (1892. Szabolcska Mihály); a Pesti Naplóban 1892. Karácsonyi melléklet: A nép verses levelei, 1893. jan. 6. Szakácskönyvek az Akadémiában, febr. 23. Székfoglaló a távolból: Gróf De Gubernatis Angelo a Kisfaludy-Társasághoz, máj. 14. mellékl. Gyulai Aranyról, Újabb apróságok Aranyról, júl. 31. Tihany, 239. sz. Révai Miklós, jan. 4. Irodalmi felsülések, jún. 20. Székfoglalás – foglaló nélkül, decz. 17. A két Potyondy báró, 360. Karácsonyi mell. Koldus és a kutya, Krisztus-mondák, kiadatlan népköltési gyűjteményéből, 1894. január 16. Az oroszlánszelidítő, febr. 2. A jövevény, július sz. Uti emlékek Németországból, márcz. 7. könyvism., 1893-4. az Akadémia és történelmi társulat havi üléseiről és kisebb czikkek névvel, névnélkül és jegyekkel a tudomány, irodalom és képzőművészet köréből); a Beőthy Zsolt által szerkesztett Képes Irodalomtörténetben (1893. I. Királymondák és énekmondók, Középkori könyvtáraink és a Corvina, II. A magyar népköltészet és gyűjtői, 3. kiad. 1905. I. A magyar nemzet őskora, A pogánykori költészet emlékei, A királymondák és énekmondók, Középkori könyvtáraink és a Corvina); az Egyetértésben (1891. 13. Az új költő, a ki régi: Szabolcska Mihály, 52. 321. sz. könyvism.): a Pallas Nagy Lexikonában (1897. XV. A székelyek eredete); a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (XXXI. 1898. A magyarok eredetének mondája); a Századokban (1898. Adorján mester); a M. Szalonban (1898. A tudósok); az Erdélyi Múzeumban (1899. Az avar-székely kapcsolat pere); az Esti Ujságban (1899. márcz. 21. A kegyelet tévedése: a «Tarnács»-utcza név dolgában).; a Jelentés a M. N. Múzeum 1900. évi állapotáról cz. munka Függelékében (1902. 88-107. l. Jelentés a Párisban tartott 1900. vallástörténeti és néphagyományi kongresszusokról); a M. N. Múzeum multja és jelene cz. díszműben (1902. Középkori kéziratok); az Akadémiai Értesítőben (1903. A Karacsay-codexről, bizottsági jelentés Fejérpataky László és dr. Szinnyei Józseffel együtt a m. tud. Akadémiának márcz. 23. ülésén); a Szamosujvári Közlönyben (1905. jan. 11. Gyászbeszéd Esztergár László m. n. múzeumi őr ravatalánál); a Pesti Hirlapban (1903. jan. 18. A rovásirás népi emlékei, Tar Mihály leleplezése a M. Néprajzi Társaság jan. 17. ülésén felolvasásának kivonata); a M. Nyelvben (1906. Czintus és czinkus).
Munkái:
Egy ismeretlen Homer-fordítóról. Irta és a budapesti philologiai társaság 1889. nov. 6. ülésén felolvasta. Bpest, 1890. (Különnyomat az Egyet. Philol. Közlönyből. Simony Imre magyar fordításáról.)
Adalékok a középkori énekmondók történetéhez. Doktori értekezés. U. ott, 1891. (Három tanulmány, mely előbb az Egy. Philol. Közlönyben és az Irodalomtört. Közleményekben jelent meg. Ism. Irodalomtört. Közlemények 294., 495. lap.)
A székelyek neve és eredete. U. ott, 1897. (Különny. az Ethnographiából mint a Néprajzi Füzetek IV. sz. és kivonatban a Pallas Nagy Lexikona XV. kötetében. Ism. M. Kritika 1. sz.)
Ki volt Anonymus? Két rész egy kötetben. U. ott, 1898. (Ism. Századok, Pesti Napló, Pester Lloyd, M. Kritika.)
A Halotti Beszéd szerzője és kora. U. ott, 1898. (Különny. a Nyelvtudományi Közleményekből.)
Az avar-székely kapcsolat emlékei. U. ott, 1899. (Néprajzi Füzetek VIII. sz. Különny. az Ethnographiából.)
Regös-énekek. Gyűjtötte... U. ott, 1902. (Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam. IV. Kiadta a Kisfaludy-Társaság. (Ism. Vasárnapi Ujság, Hét, Irodalmi Közlemények.)
A regösök. U. ott, 1902. (Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam. V. Ism. a Magyar Szemle, Uránia, Magyarország, Egyet. Kritikai Lapok, Religio mell., 1904. Erdélyi Múzeum, 1906. Revue Critique.)
Telegdi János (1598-ki) Rudimentájának hamburgi és marosvásárhelyi kézirata, 21 hasonmással a szövegben. U. ott, 1903. (Különny. a M. Könyv Szemléből. Ism. Ethnographia.)
Ursprung der Bustrophedonschrift. Berlin, 1903. (Különny. a Zeitschrift für Ethnologie-ből.)
A magyar honfoglalás mondái. Millenniumi díjjal jutalmazott pályamű. Kiadta a Kisfaludy-Társaság. Bpest, 1904-1905. Két kötet. (Ism. Irodalomt. Közlemények, Budapesti Hirlap, Urania, A munka szemléje, Revue Critique.)
Perfid kritika. Válasz egy névtelen birálónak. U. ott, 1905. (Különnyomat az Ethnographiából.)
Dunántúli gyűjtés. Gyűjtötte és szerkesztette... U. ott, 1906. (Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam, VIII. Ism. az Erdélyi Múzeum.)
Rovás és rovásirás. U. ott, 1907. 165 ábrával. (Néprajzi Könyvtár, II. Először megjelent az Ethnographia 1903-4. és 1906-7. évfolyamaiban.)
A hun-székely hagyomány. Székfoglaló értekezés. (Sajtó alatt.)
Szerkeszti a M. Néprajzi Társaság értesítőjét az Ethnographiát 1898 óta Munkácsi Bernát társaságában.
Álneve és jegyei: Csik, -én, Dr. S. Gy.
Fővárosi Lapok 1891. nov. 27. (Mr. Puppy.)
Egyetértés 1891. decz. 2.
M. Könyv-Szemle 1892-1907.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj folyam, XXX. köt. 1886. és XXXVI. kötet 1903.
M. Géniusz 1893. 1. sz. arczkép.
Szomaházy István, Az Ujság. Bpest, 1894.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 1019., XVIII. 560. l.
M. Szalon 1898. arczk.
Fischer Károly Antal: A magyar honfoglalás mondái. Dr. Sebestyén Gyula művének birálata. Bpest, 1905.
Magyarország 1905. május 12.
M. Könyvészet 1905.
M. Akadémiai Almanach 1906.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.