jogi doktor, nyug. itélőmester, szül. 1803. okt. Zetelakán (Udvarhelym.); középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi gymnasiumban, a jogiakat a pesti egyetemen végezte. 1830. júl. 2. tett doktorátust; nyomban rá az erdélyi róm. kath. státus kolozsvári jogi lyceumához a magyar közjog, valamint az erdélyi magán- és büntetőjog rendes tanárának nevezték ki, hol helyettes igazgatója is volt a lyceumnak 1849-ben történt megszüntéig. Ezen idő alatt mint kolozsvármegyei földbirtokos, úgy ezen vármegye, valamint Udvarhelyszék táblabirói tisztét is viselte. Tanárkodása ideje alatt a helyhatóságok és testületek szabályrendeleteinek összegyűjtésében úttörő volt s e részben felette becses adatokkal járult a későbbi kutatásokhoz. A szabadságharcz alatt a Kolozsvármegye által kihirdetett rögtönitélő biróságnál biráskodott; az azutáni években pedig a birói pályára lépett, és mint az Erdélyben fennállott főtörvényszék birája helyeztetett át 1861-ben az alkotmány alapján Marosvásárhelyen ismét felállított erdélyi kir. itélőtáblához; de 1865-ben súlyos betegeskedése miatt mint kir. itélőtáblai itélőmester nyugalomba vonult. Meghalt 1868. aug. 19. a borszéki fürdőn.
Értekezése: De juribus municipalibus Inclitae Nationis Siculicae, 1830. (A M. Kurir azt írja, hogy meg fog jelenni, azonban megjelenéséről nincsen tudomásom.)
M. Kurir 1830. II. 4. sz.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 120. l.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 560. l. és gyászjelentés.