nyug. cs. kir. országos főtörvényszéki tanácsos, S. István ev. ref. collegiumi tanár, később lelkész és Kis Julianna fia, szül. 1794. febr. 14. Debreczenben; tanult ugyanott, Hajdú-Böszörményben, 1808-tól Kecskeméten és 1810-től Pozsonyban. Debreczenben végezte a jogot. A debreczeni kerületi táblánál és Pesten a kir. táblánál töltött gyakorlati évei után, 1819-ben ügyvédi vizsgát tett; akkor Veszprémben telepedett le, hol 23 évig volt a vármegye szolgálatában: 1820-ban a megye tiszteletbeli, 1827-ben rendes alügyésze és 1837-től megyei főügyész volt. Az 1843. és 1847. országgyűlésen Veszprémmegye követének választották. Itt nyerte meg többi közt Palóczy Lászlónak, a nagyhírű és tudós borsodmegyei követnek barátságát, kivel annak haláláig folytonos levelezésben állott; ezen levelek közül némelyik 20 ívre is terjed. Feltűnt nyilvános beszédeiben roppant olvasottságával és törvényismeretével; magánbeszélgetéseiben pedig kifogyhatatlan elmésségeivel, élczeivel, szójátékaival és rögtönzéseivel, a miért magyar Demokritosnak nevezték el. 1850-ben a soproni főtörvényszék ülnöke lett, 1855-ben az ottani úrbéri főtörvényszékhez helyezték át. 1862-ben nyugalomba vonult és olvasmányainak élt. Csermák Antal hires magyar zenésznek a veszprémi temetőben sírkövet állíttatott; ő ismertette meg először a Rózsavölgyi jeles zenész magyar zeneműveit is. Meghalt 1864. ápr. 4. Pesten.
Költeményeket írt a Szépliteraturai Ajándékba (1821-25), a Zsebkönyvbe (1921-22); a Koszorúba (1830); czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1820. II. Péter magyar királynak származása és rokonsága felől, IV. A római számok, XII. Magyaroknak vezető neveiről, 1822. V. Magyar nyelvnek minden egyéb nyelvek felett való alkalmatos voltáról, 1825. III. Veszprém vármegyei muzsikai intézet, 1822. IX. Könyvism., 1826. II. 124., VI. 104., VII. 3. l., IX. Menyből jött kirekesztő privilegium czímen szatirizálja Takács Éva levelét); a Felsőmagyarországi Minervában (1829. II. Csermák jeles hangművész emléke); a Hirnökben (1841. 98. szám. Luther levele Dévay Mátyáshoz 1544.); a Sürgönyben (1863. 60., 74., 78., 101-103., 122., 125., 130., 137., 139., 179-181. sz. A pesti ivóvizet illetőleg; 1863. 52. sz. A Szent István-rend kitől nyerte eredetét; 124. sz. Névsora azon jeles férfiaknak, kik az országbirói méltósággal 1000-ik évtől 1863-ig megtiszteltettek; 172., 173. Névsora azon jeles egyházi és világi férfiaknak, kik a kanczellári méltósággal 1001. év óta honunkban megtiszteltettek; 192. sz. Névsora azon jeles férfiaknak, kik honunkban a helytartói méltósággal tiszteltettek meg; 243. sz. Névsora azon jeles egyházi és világi férfiaknak, kik honunkban a kifürkészhetett legrégibb időtől jelen időig a cs. k. apostoli Felség személyes jelenlétének törvényszékbeli helytartói, vagyis királyi személynökök, Personalisok voltak, több jeles írók után közölve; 286. sz. Névsora a magyar királynék Ő Felségeiknek, azzal a renddel, a mint Sz. István idejétől mostanáig következtek; 294-296. sz. Névsora azon jeles egyházi férfiaknak, kik a két magyar hazában, a különben világiakat illető királyi, fejedelmi s más magas hivatalnoki s egyéb közszolgálati állomásokon voltak. Lássuk azért, ki lett közülök király, fejedelem, nádor, királyi helytartó, kanczellár, országbiró, bán, tárnok, kincstárnok, koronaőr, főispán, királyi személynök, követ külhatalmassághoz, hadvezér, orvos); a Balaton-Füredi Naplóban(1862. 11. sz. Balaton nevének eredetéről); a Vasárnapi Ujságot is többször fölkereste adomáival, apróbb czikkeivel (1862. Bihari János, Tévedés a Ruzsicska-névben, utolsó czikke is Okoljunk cz. ott jelent meg 1864. 14. sz.)
Munkái:
Öröm-ének, Melly Nagym. gróf Széki Teleki László, Somogy vármegye fő ispányi administratorának sat. a septemvirális tábla tagjává való ki neveztetése alkalmatosságával szereztetett. Rév-Komáromban, 1819.
Tuba az égő és oktató szerelem. Két részben. Egy rézre metszett képpel. Buda, 1819. (Költemény.)
A nap országa, mellyet Mélt. Szilasi és Pilisi Szilassy József urnak ... ajánl. Pest, 1820.
Eredeti víg és érzékeny játékai. U. ott, 1822. (1. Aszszonyi praktika. 5 felv. 2. Katzki Pál, vagy a megtalált arany gyűrű, 3 felv.)
Napország és annak kulcsa. Hely és év n.
Genethliakon, seu anagrammata Virgiliana, ad honorem Seren. caes.-reg. coronae-principis Rudolphi, die 21. mensi Augusti a. 1858. fausto numine nati, ex unico Virgilii versu, ad haec solemnia adplicito, juxta auctorem classicum, stylo classico, in 60 rythmice sonantibus dictis, diebus nativitatem statim sequentibus, constructa, illustrata, dicata. Sopronii, 1858.
Alagya, melyet ... Aszalay László kanonoknak ünnepélyes beiktatása alkalmára készített. Eger, 1862. (Anagrammák.)
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Van két színdarabja is: «Asszonyi praktika» és «Katzki Pál» (Ism. Tudom. Gyűjt. 1822. X.)
Levelezett sűrűn Édes Gergelylyel és Kazinczy Ferenczczel is (ezek eddig ismeretlenek).
Gazdasági naplója van kéziratban a m. n. múzeumban 3 kötet, melyben önéletrajzát is megírta.
Méltánylást érdemel egyik nagyobb zenészeti vállalata, melyet: Magyar nóták gyűjteménye cz. 1823-tól 1832-ig adott ki 15 füzetben; mindegyik füzet más-más «főrangú dámá»-nak van ajánlva.
Kézirati munkái a m. n. múzeumban: Elegyes mulatság. Pozsony, 1810. 8-rét 128 levél; Adnotationes, 8rét két kötet; Házassági gondolatok 1821. 8rét 19 lev.; Országgyűlési beszédei 1843-44. 2-rét 34 lev.; Színművei (Bandi Pál, Asszonyi praktika, Ádám és Éva élete 8rét 109 lev.); Versek és halotti bucsúztatók, 8rét 73 lev.; Anagrammata (latin, magyar) 2rét 99 lev; Vegyes iratai, 2rét 152 lev.; A magyarországi ref. eccl. történetére való jegyzetek, 2rét 44 lev.; Költemények, 4rét és 8rét 3 kötet.
Vasárnapi Ujság 1864. 15. sz. arczk.
Sürgöny 1864. 78. sz.
M. Sajtó 1865. 40. sz. (Tréfás vonatkozásaiból.)
Fővárosi Lapok 1864. 79. sz., 1879. 74. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Figyelő I. 1876. 158., V. 111., VI. 370., 372. l.
Aszalay József, Szellemi röppentyük. Pest, 1859.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 1019. l. (Négyesy L.)
Pesti Hirlap 1907. szept. (Eötvös Károly) és gyászjelentés.