vasúti hivatalnok, a székely népmesék és dalok buzgó gyűjtője, hosszabb ideig mint hirlapíró működött; kezdetben a jogi pályára lépett, majd a vasúti szakhoz ment, de közben foglalkozott hirlapírással és irodalommal is és munkatársa volt több budapesti és kolozsvárim hirlapnak. A debreczeni vasúti üzletvezetőséghez 1893-ban helyezték át. Folyton betegeskedett; e miatt 1893 vége felé hivatalából szabadságolták és haza ment. Meghalt 1894. jan. 4. Marosvásárhelyt 34 éves korában. A kolozsvári Ellenzék belső dolgozótársa volt; Debreczenben az ottani lapoknak volt munkatársa.
Czikkei a Magyarország és a Nagyvilágban (1881. 46. sz. Gömörmegye népköltészetéről); az Erdélyi Múzeum-egylet bölcs.-, nyelv- és tört.-tud. szakosztály Kiadványaiban (V. 1888. Erdélyi népballadák. Adalékok népkönyvészetünkhöz).
Munkái:
Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam. Szerk. és kiadják Arany László és Gyulai Pál. Bpest, 1882. (VI. kötet Székelyföldi gyűjtés, gyűjtötték Kriza János, Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób. Ism. Kolozsvár, 1887. 225. sz., Egy. Philil. Közlöny 1889.).
Harasztok. Kolozsvár, 1885. (II. kiadás. Költemények.)
Költemények. U. ott, 1892. (Ism. Budapesti Hirlap 279. sz., Vasárnapi Ujság 25. sz., Fővárosi Lapok 160. sz., Budapesti Szemle LXXVI. 1893. 189. l.).
Apró történetek. Máramaros-Sziget, 1893. (Kis Könyvtár 18.).
Szerkesztette a Debreczen-Nagyváradi Értesítőt 1892-ben.
Álneve: Sata Pista.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pesti Napló 1904. 7. sz.
Vasárnapi Ujság 1804. 2. sz. (Nekr.)
Erdélyi Írók Almanachja, arczk.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.