kir. tanfelügyelő, szül. 1860. jan. 30. Zentán (Bácsm.); középiskolai tanulmányait ugyanitt, Aradon és Budapesten (1870-78), az egyetemit is itt (1878-83) a bölcseleti és jogi fakultáson végezte; 1883. hosszabb utazást tett Szerb- és Németországban. Ugyanez év decz. Trefort miniszter gyakornoknak nevezte ki a középiskolai ügyosztályba és a szegedi középiskolai főigazgatósághoz osztatott be. Innét 1886. máj. a népiskolai administratio szolgálatába lépett s 1888-ig hevesmegyei, 1893-ig torontálmegyei segédtanfelügyelő volt. 1893. júl. 3. Zólyommegye, 1895. augusztus 1. Hevesmegye kir. tanfelügyelőjévé neveztetett ki. 1897. és 98-ban kormánysegélylyel beutazta Porosz-, Szász-, Bajorországot a külföldi tanfelügyelet, iskola és árvaügy tanulmányozása végett. 1898. aug. 10. a Ferencz József-rend lovagkeresztjét kapta.
Költeménye, elbeszélése és tárczaczikke száznál több jelent meg 1875 óta a hirlapokban és folyóiratokban. Torontálvármegyében 1888-1893. működése alkalmával különösen a szerbek irodalomtörténetének feldolgozásához fogott, több idevágó czikke a lapokban meg is jelent.
Munkái:
Morituri. Regény. Krasevszky J. után ford. Budapest, 1880. Két kötet. (Piros Könyvtár.)
Tóth Ede és a magyar nép. U. ott, 1882. (Különnyomat a Figyelőből.)
Az élet iskolája. Regény. Szeged, 1888.
Elbeszélések. Nagybecskerek, 1890.
Amor Verus. Regény. Bpest, 1893. (Könyves Kálmán Regénytára XI.)
Jelentés a Hevesvármegye népoktatási ügyének 1896-97. évi állapotáról. Eger, 1897.
Tanulmány-úton. Porosz-, Szász- és Bajorországban, Svájczban és Württembergben (1897-1901.). Budapest, 1903. (Népnevelők Könyvtára 17.)
A kanári. Vígj. 1 felv. Szeged, 1904. (Először adatott a szegedi városi színházban).
Almanach. (Évkönyv.) Tanítók, tanítónők, ovónők, iskolai hatóságok számára. 1905-6. és 1906-7. tanévekre. I., II. évfolyam. U. ott, 1905-6.
Cuore Dives. Öt elbeszélés. Bpest, 1906. (Ism. Kath. Szemle.)
Háztartási és gazdasági ismétlő leányiskolák könyve. U. ott, 1906. (Özv. Veress Sándornéval együtt.)
Álnevei és jegyei: Argus, Sincerus, S*, S. D., S-a és S. (Fővárosi Lapok 1878-88, Délibáb 1878-79., Családi kör 1879, Egyetértés 1882, Tisza 1884, Bolond Istók 1885.)
Néptanítók Lapja 1866. 485., 1888. 245., 1890. 441. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vaday József, Magyarországi tanférfiak és tanítónők a millennium esztendejében. B.-Csaba, 1896. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 101. l., II. Pótlék 1904. 559. l.
M. Könyvészet 1890-1905.
Magyar Társadalom, Bpest, 1897. 4. 5. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.