bölcseleti doktor, egyetemi tanár, szül. 1759. márczius 1. Késmárkon (Szepesm.), hol szülei gazdag kereskedők voltak; a gymnasiumot szülővárosában és Pozsonyban végezte; innét a göttingai egyetemre ment, hol a történelmet, statisztikát és diplomatikát tanulta. Hazájába visszatérve Prónay László báró csanádi főispán hívta meg gyermekei nevelőjének; miután három évig nevelősködött, Késmárk városa nevezte ki iskolájához conrectornak, hol 1784-86-ig működött; ekkor a soproni gymnasiumhoz nevezték ki tanárnak. 1788. márcz. 12. elhagyta Sopront, miután a pesti egyetemen a diplomatika és heraldika tanszékére II. József császár, protestáns vallása daczára, kinevezte, egyszersmind az egyetemi könyvtár őrévé tette. Évi fizetése 1791-ben 600 frtról 800 frtra emeltetett. Ezen állásában maradt haláláig. I. Ferencz király 1801. február 21. magyar nemességre emelte. Miután a statisztikai tanszékért háromszor hiába folyamodott, 1810-ben a király 400 frt évi személyes pótlékkal kárpótolta. 1809-ben a pozsonyi ág. ev. gymnasium könyvtárára 500 frt alapítványt tett, hálából mert ott nyerte legnagyobbrészt kiképeztetését. Pestmegye táblabirája is volt. Meghalt 1823. aug. 15. Pesten. Halála után 12,000 kötetből álló könyvtárát a késmárki lyceumnak hagyta 15,000 frt alapítványnyal, s ezenkívül 15,000 frtot a késmárki szegény leányok kiházasítására.
Munkái:
1. Introductio in artem diplomaticam praecipue hungaricam. Cum III tabulis aeri incisis. Pestini, 1790. (2. bőv. és jav. kiadás öt táblával. Buda, 1802. Ism. Allg. Literatur Zeitung, Jena, 1791. I. Bd. No. 51., Zeitschrift von und für Ungern 1802-3., Annalen, Wien, 1810. I. 231. l., Tudom. Gyűjtemény 1819. VIII-XII. Magyarul perger János ford. némi változtatásokkal és bevezetéssel. Pest, 1821.)
2. De gente Croviaca Hungariae regum stripis Arpadianae haereditario successionis juri non adversa disservit. Pestini, 1791. (Ezen munkájáért, melyben az Árpád-ház kihalását bizonyította, I. Ferencz királytól arany szelenczét és fizetésének évi 200 frttal való szaporítását kapta.)
3. Statistik des königreichs Ungarn. Ein Versuch. U. ott, 1798. (2. jav. és bőv. kiadás. Buda, 1809-11. Három kötet. 3. kiadás 1815. U. ott. 1813-15-ben Frankfurtban franczia nyelven is megjelent, Wacken N. fordításában. Ism. Annalen der Literatur 1810. III. 19. l.)
4. De scultetiis, per Hungariam quondam obviis, commentatus est. Budae, 1815.
Arczképe: rézmetszet névtelenül a Stadec rajza, metszettel Rahl 1803.
Zeitschrift von und für Ungern III. 1803. 386. l.
Hormayr's Archiv 1814. 421. l.
Annalen és N. Annalen, Wien, 1809. II. Intelligenzblatt 32. l., 1811. I. 243. l.
1823: Hazai és Külf. Tudósítások II. 14., 15. sz., M. Kurir II. 16., 17. sz., Ver. Pest-Ofner Zeitung 67., 68. sz.
Tud. Gyűjtemény 1823. VIII. 120., 1829. XII. 72. lap.
Allg. Literatur Zeitung. Halle, II. 1824. I. 7. l.
Die Biene 1830. 4. sz.
Melczer, Jakab, Biographien. Kaschau, 1832. 236. l.
Fejér, Historia Academiae. Budae, 1835. 187. l.
Kiss János, Emlékezései. I. 40-51., 129., 130. l.
Müllner Mátyás, A soproni evang. főtanoda története. Sopron, 1857.
Nagy Iván, Magyarország Családai. X. 107. l.
Kelet Népe 1876. 243. szám.
Moenich-Vutkovich, Magyar írók Névtára. Pozsony, 1876. 233. lap.
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Bpest, 1880.
Doleschall, E. A., Das erste Jahrhundert... Bpest, 1887. 45., 64., 68. l.
Petrik Bibliogr.
Illéssy-Pettkó, A királyi könyvek. Bpest, 1895. 191. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 996. lap.
Kazinczy Ferencz Levelezése X-XII., XVI.
Irodalomtörténeti Közlemények VII.
Márki Hugó, S. M. és a statisztika állása a XVIII. és XIX.-ik század fordulóján. Bpest, 1905.