bölcseleti doktor, egyetemi rendes tanár, orsz. képviselő, a m. tudom. Akadémia rendes tagja; atyja főhadnagy volt a Dom Miguel ezredben (megh. 1841), anyja Horhy Katalin; szül. 1839. deczember 7-én Székesfejérvárt. Horhyék házában nyerte hazafias és európai látkörű nevelését; középiskoláit szülővárosában (1848-54.), a gymnasium VII. és VIII. osztályát a pesti piaristáknál (1854-56.), felsőbb tanulmányait a pesti, müncheni és berlini egyetemen végezte 1860-ban. 1861-ben a jenai egyetemen bölcseletdoktorrá avatták. Több évet tanulmányutakkal töltött el, bejárta Közép-Európát és Angolországot. Tanulmányainak befejeztével hazatért és egészen a tudománynak szentelte életét; ennek 40 év lankadatlan munkáját, de egy egész vagyont is áldozott. Magyar, német, franczia, angol és ó-görög nyelven írt művei bő méltánylást szereztek neki hazánkban és a külföldön. A magyar tudományos akadémia 1864. január 20-án levelező, 1887. május 13-án rendes tagjává választotta; tagja volt a londoni Geological Society, Ethnological Society, Anthropological Society, a Société Géologique de France, az Académie Nationale stb. társaságoknak. Nagy műveltségű édesanyja buzdítására korán kezdett a közoktatásügyi politikával foglalkozni; de a természettudományi téren is jelentékeny műveket alkotott. Szülővárosa 1868., 1869. és 1872-ben országgyűlési képviselővé választotta. Ez idő alatt az államjoggal is behatóbban foglalkozott. Hazánk politikai intézményeinek európai színvonalra emelését czélozta; a mi e részben hazánkban modern intézkedés történt államjogunk korszerű módosítására (pl. a választásoknak a kuria által elbirálása, közigazgatási bíróság felállítása, a tisztviselők minősítésének törvényben szabályozása, a földmívelési miniszterium különválasztása a kereskedelemügyitől, a királyi tábla széttagolása, a főrendiház átalakítása modern felsőházzá a közéleti kitünőségek belevonásával stb.) és közoktatásügyünk felsőbb fokainak javítására eszközöltetett (pl. a jog- és államtudományok különválasztása önálló államtudományi doktorátussal, a leczkepénzek korszerű reformja, görögpótló tanfolyam, a középiskolai törvény legtöbb alapvető gondolata, gymnasiumi tanulók versenye stb.) jóformán mind S. munkáiból kerültek a gyakorlati életbe; valamint a mostanában készült eszméknek létet nyerni (vármegyei, városi, törvényhatósági közkönyvtárak alapítása, a progressiv jövedelmi adó behozatala, általános szavazati jog stb.), ő volt az atyja. 1875-ben Budapest terézvárosi választókerülete küldötte be a parlamentbe képviselőjéül. A Tisza-féle fuzió alkalmazásával ő is belépett a szabadelvű pártba, melynek tagja volt 1894-ig, midőn a budapesti egyetemen az ókori történelem rendes tanári állását elfogadta és új képviselőválasztásnak nem vetette alá magát. Parlamenti működése alatt a ház közoktatásügyi bizottságának volt eleintén tagja, később évről-évre elnöke. Beszédei nagyrészt a kulturpolitikára vonatkoznak. A 70-es évek közepén fordul figyelme a görög államintézmények felé. Tiszteleti tagja volt az országos középiskolai tanáregyesületnek és számos népnevelési egyesületnek. Meghalt 1900. jan. 31. Budapesten.
Czikkei a Gazdasági Lapokban (1856. Carlisle); a Kelet Népében (1856. A föld- és őslénytan viszonya az embernem eredetéhez); a M. Földtani társulat Munkálataiban (1863. Emberásatagok); a Krit. Szemlében (1879. Kautz Gyula Politikai tudománya cz. könyvéről írt terjedelmes kritikát); a Szabadságban (1882. 3. és köv. sz. Irodalmi és politikai levelek Szent-Katolnától); az Egyetértésben (1883. 100., 102. sz. Montesquieu mint a salonok hőse, 124., 131. Montesquieu tanulmányútja); az Ung. Revueben (1886. Die Anfänge einer politischen Literatur der Griechen und die Staatsformenlehre des Aristoteles, 1887. Prof. Holm und die Demokratie von Athen); a Pesti Hirlapban (1887. 4. sz. Budapest és a tudomány, 88. sz. Városaink, 1888. 342. Szerbia új alkotmánya, 1889. 3. sz. Az akadémia hivatása, 21. Bölanger, 149. Rainer főherczeg, 166. Egyetemi reform, 194., 195. A görög nyelv, 267. Néptanítóink javadalma, 1890. 82. A parlamentarizmus és hg. Bismarck); a M. Igazságügyben (1888. Tanulmány a magyar államjogi irodalom fölött); a Nemzetben (1888. 333., 337., 537. sz. Államtudományi irodalmunk köréből, 355. szám, Szellemi életünk és az akadémia, 1889. 319. sz. A görög nyelv mint facultativ tantárgy); a Jogtudományi Közlönyben (1889. Államjog, politika és rendjeladományozás); az Athenaeumban (1892. Magyarország alkotmányjogi átalakulása modern állammá); a Dunántúli Képes Naptárban (1892. Téves nézetek a görög irodalom felől, 1897. Adalék a legújabb keletű Cicero-cultus jellemzéséhez); a Nemzeti Szemlében (1900. 6. sz. A görög írónők); a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Felolvasásokat tartott a londoni Chronological Institute előtt 1858. márcz. 31. On mankinds chronological reach as enlightened by natural sciences cz.; a londoni Ethnological Society előtt 1863: On the diversity of human races; a m. természetvizsgálók nagygyűlésén 1863: A moulinquigaoni ásatag emberi állkapocsról; a kir. m. természettud. társulat előtt 1863: Az állatalakok kortani elkövetkezése a rétegsorozatban.
Munkái:
1. Fajtakérdés szinvonala három év előtt. Pest, 1861.
2. Földtani elméletek a hellenségnél Nagy Sándor koráig. I. kötet. U. ott, 1861. (Uj czímkiadás kibővítése. U. ott, 1863.)
3. La géologie antique et les fragments de Clasomenae. Mémoire presenté au Congrés Scientifique. Bordeaux. 1861. (Pesten nyomatott.)
4. Megtört hangok Clazomenaei Anaxagoras nagy művéből. Pest, 1861.
5. Lampsacusi Strato. Adalék a tudomány történetéhez. 1. füzet. U. ott, 1861. (Ugyanaz teljesen átdolgozva. U. ott, 1864.)
6. A görög ódonság viszonya a földtan kérdéseihez. U. ott, 1861. (Különnyomat a Lampsacusi Stratóból.)
7. A görögök geologiája jobb napjainkban. U. ott, 1861. (Különny. a Lampsacusi Stratóból.)
8. Az állam körül. U. ott, 1861.
9. Recherches sur la Géologie des Greces. Vienne, 1861.
10. A görögök holdja Perikles korában. Pest, 1861.
11. The Paleontological Theory of Empedocles. London, 1862.
12. On the Failure of Geological Attempts in Greece pior to the Epoch Alexander the Great. London, 1862., 1865. Két kötet.
13. A közoktatásügyi reform keresztülvitelének lehetőségéről Magyarországon parlamenti központosítás segélyével. U. ott, 1865.
14. Magyar író külföldön. Irta Szent-Katolna. Pest, 1865. Két kötet. (Ism. Hon 103., 107., 108., erre Válasz 111. sz.)
15. Két röpirat a közoktatásügy körül. (Néhány előleges pont a közoktatásügy legégetőbb szükségleteiről. Alkotmányosság és közoktatásügy.) U. ott, 1866. Két füzet.
16. A közoktatásügyi reform mint politikai szükséglet Magyarországon. U. ott, 1866-69. (Öt füzetben, azután egy teljes kötetben 1868).
17. Hogy vezessük jövőre a hazai közoktatásügy statisztikáját? U. ott, 1866. (Ism. Hon 269. sz.)
18. Magyarország összes elemi tanodáinak részletes statisztikája. U. ott, 1867. 1. füzet.
19. A tanulóverseny gymnasiumainkon és reáltanodáinkon, tekintettel a kitűnő tanulók tudományos hajlamaira, szülők társadalmi helyzetére, vagyoni állására és az ösztöndíjakra. Pest, 1867.
20. Magyarország tanítóképezdéinek statistikája, különös tekintettel a r. kath. tanító-képezdéinkre. U. ott, 1868.
21. Részletes statisztikai kimutatások Gömörmegye elemi tanodáiról. U. ott, 1869.
22. Részletes statiszt. kimutatások Ungmegye elemi tanodáiról. U. ott, 1869. (Különny. az Uj Korszakból.)
23. Részletes statiszt. kimutatás Abaujmegye elemi tanodáiról. U. ott, 1870.
24. Magyarország helyzete a reálunióban. U. ott, 1870.
25. Államintézményeink és a kor igényei. U. ott, 1871.
26. Schwarcz Gyula programmja. U. ott, 1872.
27. Schwarcz Gyula programmjának alappontozatai. U. ott, 1872.
28. Schvarcz Gyula beszéde és zárbeszéde a választási törvényjavaslat fölött. (A képviselőházban febr. 26.) U. ott, 1872.
29. Die Demokratie. Leipzig, 1877-82. és 1898. (I. Die Demokratie von Athen. 4 füzetben, azután teljes kötetben 1882., új czímkiadás 1884. és ismét 1892. II. k. Die römische Massenherrschaft, első fele 1893. Második fele I. 2. kiadás. U. ott, 1901.)
30. Az athenei alkotmányjog történetének korszakairól. U. ott, 1879.
31. Egyetemes alkotmányisme rövid vázlatban. U. ott, 1880.
32. Alkotmánytan népiskolák számára. U. ott, 1880. (Névtelenül.)
33. Magyarország jövője keleten. U. ott, év n. (Névtelenül.)
34. A politika elemei. U. ott, 1881.
35. A miniszteri felelősség eredete az európai alkotmány-történelemben. U. ott, 1883. (Értekezés a társad. tud. köréből VII. 6.).
36. Sallustius államformái és a görögök politikai irodalma. U. ott, 1885. (Értek. a társ. tud. köréből. VII. 8. sz.)
37. Montesquieu elmélete. U. ott, 1885. (Értek. a társ. tud. kör. VIII. 1.)
38. További adalék a görögök politikai irodalmának kritikai történetéhez. Bpest, 1886. (Értekezések a társadalmi tudom. köréből. VIII. 4.)
39. Melyik görög állam közelítette meg leginkább a képviseleti rendszer alapgondolatát? U. ott, 1886. (Értek. a társ. tud. köréből VIII. 6.)
40. Gondolatszabadság és ódon tömeguralom. U. ott, 1886. (Értek. a társ. tud. kör. VIII. 9.)
41. A két utóbbi évtized államformatani irodalmának kritikai méltatásához. U. ott, 1887. (Értek. a társ. tud. kör. VIII. 10.)
42. Az európai monarchiák rendszeres alaptörvényeiről, tekintettel ezek alkotmánytörténelmi előzményeire. U. ott, 1887. (Értek. a társ. tud. kör. IX. 1.)
43. Az athenei állam és társadalmi jelentősége az emberi haladásra nézve Kleisthenestől Ephialtesig. U. ott, 1887. (Értek. a társ. tud. kör. IX. 2.)
44. Lucius Cornelius Sulla a római alkotmányjog történelmében. U. ott, 1887. (Értek. a társ. tudom. kör. IX. 4. Ism. Irod. Értesítő 1888. 4. sz.)
45. Tudomány és társadalom. U. ott, 1888. (Értek. a társ. tud. kör. IX. 10.)
46. Adalék a római alkotmánypolitikához és államjoghoz. U. ott, 1888. (Értek. a társ. tud. kör. X. 1.)
47. Adalék a magyar állampolgári tásadalom egysége természetének elméletéhez. U. ott, 1888. (Értek. a társ. tud. kör. X. 2.)
48. A király tanácsosainak felelőssége Aragoniában és Magyarországon III. András óta. U. ott, 1888. (Értek. a társ. tudom. kör. X. 5.)
49. Taras, Syrakusa, Akragas és egyéb görög államok demokratiája. U. ott, 1890. (Értek. a társ. tud. kör. X. 9.)
50. A tudományos és irodalmi kitünőségek jogcíme a felsőházi tagságra az európai államok alkotmánytörténelmében, különös tekintettel a spanyol alaptörvényhozásra. (1808-1876.) U. ott, 1890. (Értek. a társ. tudom. kör. XI. 2.)
51. Az athenei alkotmányjog történelmének korszakai azon csak imént fölfedezett görög munkában, melyet némelyek Aristotelesnek tulajdonítanak. U. ott, 1891. (Értek. a társ. tud. kör. XI. 3.)
52. További tanulmány a legujabb fölfedezett ΑΘΗΝΑΙΩΝ ΠΟΔΙΤΕΙΑ. U. ott, 1891. (Értek. a társ. tud. kör. XI. 5.)
53. Kritik der Staatsreformen des Aristoteles. Leipzig, 1891. Mit einem Anhange, enthaltend die Anfänge einer politischen Literatur bei den Griechen. Vermehrte Ausgabe. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1901. Ism. Döring, Wochenschrift f. klass. Philologie 1890., Egyet. Philol. Közlöny, Philos. Szemle 1901.)
54. Montesquieu und die Verantwortlichkeit der Räthe der Monarchen in Aragonien, England, Ungarn, Siebenbürgen und Schweden. U. ott, 1892. (2-ik kiadás. U. ott, 1901.)
55. Elemente der Politik. Versuch einer Staatslehre auf rundlage der vergleichenden Staatsrechtswissenschaft und Culturgeschichte. Berlin, 1895.
53. Herodotos és Anytos psephismája. U. ott, 1899. (Értek. a társ. tud. kör. XII. 3.)
57. Görög történelem. Különös tekintettel az athenei történelemre és ennek forrásaira. U. ott, 1900. (Ism. Hazánk 1899. 243., P. Lloyd 252. Vasárnapi Ujság 46. sz. Erdélyi Múzeum 1900., Egyet. Philol. Közlöny.)
Alapította az Uj Korszak cz. közművelődési és tanügyi hetilapot Bobory Károly szerkesztésével 1865-ben Pesten és írt bele a közoktatásügy érdekében vezérczikkeket.
Álnevei Pécsi Zombath és Edgar Lartey (a külföldi irodalomban).
Arczképe: Kőnyomat, rajz. Marastony J. A. 1869. (Sarkady István, Hajnal cz. Albumában 1873. 114. l.)
Ország Tükre 1864.
Akadémiai Almanach 1856-70., 1872., 1874. (Munkálatai.)
Kákay Aranyos, Ujabb fény- és árnyképek. Pest, 1866.
Ungarische Revue. Herausg. von Dr. Mansvet Riedl. Leipzig. 1868.
Vačlav Frič, Josef, Zur Idee des demokratischen Culturstaats. Berlin, 1873.
Hajnal-Album, Bpest, 1873. Fénynyom. arczk.
Szinnyei Repertóriuma I., II. Történelem, III. Természettudományok.
Moenich-Vutkovich, Magyar Irók Névtára, Pozsony, 1876. 386. l.
Szinnyei Könyvészete.
Kiss Áron, Nevelés- és oktatástörténet Kézikönyve. Bpest, 1880. 252., 270. l. és a Népiskolai tanítás története. U. ott, 1881., 1883. 202., 208. l.
Schwicker, Julius Schvarcz und seine Schriften. Bpest, 1882.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Verédy Károly, Paedagogiai Encyclopädia. Bpest, 1886.
Schrattenthal tanulmánya Taine Hyppolitról és Schvarcz Gyuláról. Németből ford. Váradi Antal. Bpest, 1889.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 305. l.
Dunántúli Képes Naptár 1892. 89., 111. l. arczk.
M. Szemle 1893. 25. sz.
Budapesti Hirlap 1894. 225., 1900. 31. sz.
Nerrlich, Paul, Das Dogma vom klassischen Alterthum in seiner geschichtlichen Entwickelung. Berlin, 1894.
Nemzet 1894. 63., 1897. 21. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 992. l. (Kacziány Géza.)
1900: Vasárnapi Ujság 5. sz. arczk.
M. Nemzet 31. sz., Hazánk 27. sz.
Hornyánszky Gyula, Schvarcz Gyula emlékezete, Bpest, 1901. és önéletrajzi adatok.