állami főgymnasiumi igazgató, szül. 1850. decz. 3. Alsó-Meczenzéfen (Abauj-Tornam.), hol atyja Sch. Gáspár birtokos volt; középiskolai tanulmányait Kassán 1871-ben, az egyetemet Bpesten végezte. 1871-74-ig a tanárképző-intézetnek is tagja volt; 1874. ápr.-aug. a kassai reáliskolánál mint helyettes tanár működött. 1874-75-ben mint önkéntes szolgált és tiszti vizsgát tett. 1875. tett tanári vizsgát a történelemből, földrajzból és tornából; 1875-től az ungvári kir. kath. főgymnasiumban volt tanár; 1903 óta a beregszászi áll. főgymnasium helyettes, 1905. rendes igazgatója. 1879-ben részt vett a budapesti tornacursuson, ez alkalommal a főgymnasiumi tornatanításra oklevelet nyert; 1899. pedig a budapesti egyetemen rendezett művészettörténeti tanfolyamon vett részt. Az ung-bereg vármegyei tanári körnek elnöke, az országos középiskolai tanáregyesületnek választmányi tagja és a beregvármegyei közművelődési egyesületnek alelnöke.
Czikkei az ungvári királyi katholikus főgymnasium Értesítőjében (1879. Az ó-kor népeinek földrajzi ismeretei, 1880. Phoenicia és a phoeniciaiak gyarmatvilága), a Középiskolai Tanáregylet Közlönyében (1890. és 1898. A történelemtanítás reformjához) stb.; a Nemzetben (1884. Nemzetiség és iskola, A főrendi és alsóház küzdelme 1790-1848); az Egyetértésben (1893. Az érettségi vizsgálatokról, 1895. Iskolai látogatás és a vidéki tanár); az Ungvári Közlönybe és az Ungba is írt czikkeket.
Munkái:
1. A földrajz az iskolában és az iskolán kívül. Koszorúzott pályamű. Stauber Antal után ford. Ungvár, 1889.
2. Nansen északsarki expeditiójáról. U. ott, 1899.
3. Földrajz a gymnasiumok és reáliskolák használatára. Írta Scholtz Albert. Az új tanterv alapján teljesen átdolgozta. Képekkel és térképekkel. Bpest, 1900. Két füzet.
Szerkesztette az Ungvári Közlönyt öt évig.
Pallas Nagy Lexikona II. Pótlékkötet 1904. 578. lap.
Kálmán Elek Tanári Névkönyve. Lőcse, 1907.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.