kerületi főrabbi, szül. 1844-ben Brezován (Nyitram.); atyja, ki jómódú kereskedő és rabbi volt, fiát rabbinak nevelte, hogy kövesse a családjabeli traditiót, mert a XV. század óta több híres rabbi került ki a Schück-családból (akkor is nagybátyja huszti, bátyja pedig tokaji rabbi volt); azért az utóbbihoz küldte atyja rabbi-nevelésbe, hol három évet töltött; azután is több rabbi-iskolát látogatott. Szülőhelyére visszaérkezve, felkérték, hogy egy tekintélyes tag házában hetenként szentírásmagyarázási előadásokat tartson; e mellett u. ott szatócs- és szövet-üzletet nyitott. Mint kereskedő, üzletével megbukott; ekkor Tisza-Füredre, majd Karczagra ment rabbinak, hol jelenleg is működik.
Munkái:
1. Die Grundsätze des Talmud. Eine Polimek gegen die im «Nagy-Várad» Nro 5. und weiter von Dr. Lolion Karsch zitirten Talmudverdrehungen. B.-pest, 1876.
2. Das Licht der Gegenwart. Einweihungsrede zur Einweihung der Synagoge in Kun-Madaras jud Siwan 5639. (1. Juni 1879.) U. ott, 1879.
3. A keresztények a zsidókról. Karczag, 1882. (Erre Adamovics József válasza: Tisza-Eszlár, Zsidó kérdés. Bpest, 1882.)
4. Szónoklat... melyet Kossuth Lajos nagy hazánkfiának gyászistentiszteletén tartott Madarason 1894. ápr. 8-án. Karczag, 1894.
5. Emlékbeszéd, tartotta a karczagi izr. templomban 1896. május 10-én a millenium alkalmából. U. ott, 1896.
Ezeken kívül van még hét zsidó nyelven kiadott alkalmi beszéde és templomi szónoklata.
Kiszlingstein Könyvészete.
Emléklap ft. Schück Salamon ker. főrabbi úrnak 25 éves jubileuma alkalmából 1894. jan. 22. Karczag.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.