bölcseleti doktor, váczi püspök, szül. 1817. júl. 31. Szakolczán (Nyitram.); mint ifjú a kegyes-rendbe 1831. szept. 20. vétette fel magát Privigyén, hol ujonczévét töltötte; felsőbb tanulmányait 1834-35 Váczon, 1836-37 Léván, a theologiát Nyitrán, majd Pozsony-Szent-Györgyön tanulta; ezután a pesti egyetemen bölcseletdoktori oklevelet nyert; tanított Váczon és Pesten. 1840-ben pappá szentelték. Ekkor Pálffy gróf velenczei kormányzó családjánál, Ede és Zsigmond fia mellett nevelősködött 1857-ig, ezután a kalocsai érsekegyházmegyei papság közé lépett és Baján káplánkodott. Rövid idő mulva Kunszt József kalocsai érsek udvarába hívta és szentszéki jegyzővé, majd érseki titkárrá és könyvtárnokká nevezte ki. 1865-ben kanonok lett; különösen a gazdálkodásban tünt ki, azért Haynald Lajos érsek reá bízta az összes érseki jószágok igazgatását. Ő felsége 1877. jún. nevezte ki kassai püspökké. 1881-ben a val. belső titkos tanácsosi méltóságot, 1882. a Ferencz József-rend nagy keresztjét kapta; azonkívül 1888-tól a vaskorona-rend I. osztályát bírta. 1886. nov. 13. váczi püspök lett. Mint kassai püspök az ottani ősrégi dom restaurálásához 44 ezer forinttal járult, az alsó papság helyzetének javítására 40 ezer forintos alapítványt tett. Eperjesen mintaszerű felsőbb leány-nevelő intézetet állított 200 ezer frtnyi költséggel. Mint váczi püspök új templomokat emelt Jakabszálláson, Rákócziban, Szécsénkén, Tisza-Földváron, székesegyházára 15 ezer frtot költött, a péczeli templom építésére alapítványt tett, a kassai domban pedig 15 ezer forinton márványoltárt állított. Leánynevelő intézeteknek Kecskeméten, Félegyházán és Hódmező-Vásárhelyen leendő felállítására 140 ezer frtot tett le. A váczi főgymnasiumot 46 ezer frton kiépítette. Új elemi iskolákat állított Besnyőn, Halason, Jászkerek-Egyházán, Kun-Szent-Miklóson, Nagy-Kőrösön, Páhiban, Szolnokon és Váczon összesen 80 ezer frton. 1892. jan. 2. székesvárosának 80 ezer frtot adott árvaház építésére; kórházra és szegények házára pedig 100 ezer frtot. Püspöki megyéjében 3 kanonoki stallum jövedelmének javítására 50 ezer frtot, az esperesek javára 20 ezer frt alapítványt tett; alsó papsága kongruájára évenként 4 ezer frtot áldozott, a papi nyugdíjintézetnek alapját 25 ezer frttal emelte, végre 200 ezer frttal az ú. n. Constantin-alapot szervezte a kegyúr nélkül való egyházak, plébániák és kántorlakok fentartására. Uradalmában létre hozta a tiszti nyugdíjalapot, s ehhez 10 ezer frttal járult. Kisebb jótéteményei 100,000 frtra tehetők; egy millió 368 ezer 600 frtra megy azon összeg, a melyet e czélokra költött és áldozott; e mellett kifizette elődjének százezer frtot meghaladó adósságait. 1869-ben a Lipót-rend nagykeresztjét kapta. Eperjes és Szolnok díszpolgárukká választották. Meghalt 1899. júl. 23. Váczon.
Munkája: Földismeret mathematikai, physikai és politikai tekintetben. Tanodai használatra. Buda, 1847.
Egyházi és alkalmi beszédeit a hittudományi folyóiratok és helyi lapok hozták, így a Váczi Közlöny közölte a püspöki beiktatásakor 1887. ápr. 17. mondott beszédét (1888. 16. sz.). Főpásztori körlevelei közül egyet, a tanítók kifizetésének javítása tárgyában, a Néptanítók Lapja (1892. 68. l.) is hozta.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 407. l.
Szinnyei Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1887. 29. sz. arczk., 1899. 31., 33. sz. arczk.
Váczi Közlöny 1887. 16. sz. arczk.
Remény 1887. 2. sz. arczk.
Karcsú Arzén, Vácz története. Vácz, 1888. IX. 242. l.
Mindszent-Szegvár 1890. 27. sz.
M. Sion 1891. 707., 1893. 936. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 990., II. Pótkötet 1904. 578. l.
Sturm, Országgyűlési Almanach, Bpest, 1897. 26. l.
Ország-Világ 1899. 31. sz. arczk.
M. Állam 1899. 188. sz.