orvosdoktor, Sch. János romoszi ev. lelkész fia, szül. 1798-ban Nagy-Szebenben; tanult az ottani gymnasiumban és a bécsi egyetemen, honnét 1823-ban mint orvosdoktor tért vissza szülővárosába, a hol a városi és megyei tiszti főorvosi hivatalt 1854-ig viselte. Ekkor lemondott tisztségéről és Bécsbe költözött; 1857-ben azonban hazájába ismét visszatért és Szitáskeresztúron fiánál magánéletet élt; azonban búskomorság lepte meg és 1857. nov. 30. öngyilkos lett.
Munkája: Dissertatio inaug. medica de vomitu. Vindobonae, 1823.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon III. 272. l.