orvosdoktor, egyetemi tanár, a magy. tudom. Akadémia rendes tagja, Sch. János pékmester és Kellner Anna fia, szül. 1777. május 4. Pécsett (Baranyam.); tanult ugyanott a gymnasiumban, 1792-94. a bölcseleti osztályban és elvégezte 1794-1796-ig a jogi tanulmányokat is. Ekkor Pestre jött és 1800-ig az orvosi tudományokat tanulta. 1802. febr. 10. a vegytani tanszék mellett segéd lett 200 frt fizetéssel és márcz. 16. orvosdoktorrá avatták. 1804-1805-ben egy évi tanulmányútra Németországba ment és főleg Berlinben Klaproth mellett töltött hosszabb időt. Visszatérve Pestre, 1806. május 27-től 1808. szept. 16-ig a gyógyszerészek correpetitora volt, 1808. szept. 26-án pedig a kolozsvári lyceumban a chemia, mineralogia és metallurgia tanárává neveztetett ki. Itt azonban csak rövid ideig működött, mert még ugyanazon év decz. 20. a pesti egyetemhez került mint a természetrajz tanára. 1809-ben a katonaságnál nagy önfeláldozással ingyenes orvosi szolgálatot teljesített, miközben maga is súlyos typhusba esett. Winterl halála után 1811. febr. 19. a vegytan tanára lett s egyúttal mint helyettes a növénytant is tanította 1817. május 21-ig, a mikor a növénytani tanszékre Haberle neveztetett ki. Ezen idő alatt egyszersmind a nemzeti múzeum temészetrajzi osztályát rendezte és lajstromozta. A vegytani tanszéket hosszas betegeskedés után 1838-ig látta el. 1810-től 1813-ig a dékáni hivatalt vezette, az 1821-22. tanévre pedig rectorrá választatott. Buzgósága, melylyel gyógyszeres növendékei közt a magyar nyelvet behozta, s a természettudományok minden ágában nagy jártassága szerezték meg neki 1831. febr. 20. a m. tud. Akadémia rendes tagságát. A vegytan és gyógyszerészet gyakorlásán kívül, nagy szorgalomnal folytatta a vegytani magyar műnyelv megállapítását és a magyar nyelvnek a keleti nyelvekkel való összehasonlító vizsgálatát. Meghalt 1838. máj. 19. Pesten, tanítványai vállaikon vitték sírhelyére, Kisfaludy Károly sírja közelében. 1836. aug. 1. Baranyamegye táblabirájának választotta.
Czikkei a Lübeck, Oeconom. Lexikonában (II. k. 1812. Dissertatio de Sachari succedaneis) és az Orvosi Tárban; a Tudom. Gyűjteményben (1817. V. Dissertatio critica in Serresii iteo: egy magyarnak észrevételei a Marcel de Serres az ausztriai birodalomban tett utazásai eránt); az Orvosi Tárban (1831. I. Keletindiai cholera). Több czikke jelent meg névtelenül.
Munkái:
1. Lob der Musik. Kantate. Pest, 1801. (Meisznerrel együtt.)
2. Jakob Joseph Winterl's Darstellung der vier Bestandtheile der anorganischen Natur. Eine Umarbeitung des ersten Theiles seiner Prolusionen und Accessionen. Aus dem Lateinischen Übersetzt. Jena, 1804.
3. System der dualistischen Chemie des Professor Jak. Jos. Winterl. Berlin, 1807. Két kötet.
4. Terminologia botanica. Budae, 1808. (Ism. N. Annalen der Literatur 1809. I. 164. l. 2. jav. kiadás. U. ott, 1815.)
5. Geschichte der Stadt Pesth. Gedruckt 1806. Ausgegeben 1815, Pesth.
6. Breton, Illyrien und Dalmatien oder Illyrer und Dalmatier und ihrer Nachbarn. Aus dem Französichen von Janus Pannonius. U. ott, 1816. (2. kiadás. U. ott, 1830. 35 képpel.)
7. P. Orfila's Rettungsverfahren bei Vergiftungen und dem Scheintode; nebst Mitteln zur Erkennung der Gifte, der verfälschten Weine und zur Unterscheidung des wirklichen vom Scheintode. Aus dem Französischen übersetzt und mit einer Rettungsapotheke vermehrt. U. ott, 1819.
8. De opio. U. ott, 1819.
9. De iodo. U. ott, 1827.
10. De ferro. U. ott, 1829. (a 8-10. sz. munkái névtelenül jelentek meg).
11. Pauli Kitaibel, Hydrographia Hungariae, praemissa auctoris vita. U. ott, 1829. Két kötet.
12. Gyógyszerek árszabása. Magyarországra és a hozzá kapcsolt tartományokra alkalmaztatva. Buda, 1829 és 1845. (Névtelenül. Magyar, latin és német szöveg.)
13. Kleiner chemischer Apparat. Pesth, 1829.
14. Gyógyszeres értekezések. Kiadta. U. ott, 1829-30. Két kötet.
Allg. Literatur-Zeitung. Jena, 1808. 349. sz.
Status praesens regiae literarum univers. Ungaricae. Budae, 1830. 19. l.
Orvosi Tár, Pest, 1831. II. 80. l., X. 1833. arczk.
Jelenkor 1838. 41. sz. (Nekr.)
M. tud. társ. Évkönyve IX. k. 1. oszt. 131. Emlékbeszéd Bugát Páltól. V. k. I. oszt. 132. l.
Reisinger Joh., Parentatio qua J. Nep. Schuster... memoriam recolit 24. Mai 1838. Pestini.
M. tud. társ. Névkönyv. Pest, 1839. 158. l.
Danielik, M. Irók II. 279. l.
Ujabbkori Ismeretek Tára IV. 177. l.
Toldy M. Nemzeti irod. története 276. l.
Természettud. Közlöny 1871. 494. l.
Szinnyei Könyvészete.
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Bpest, 1880.
Petrik Bibliogr.
Hőgyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. Fénynyom. arczk.