ág. ev. lelkész, szül. 1824. aug. 9. Mardoson (Nagy-Küküllőm.), hol atyja lelkész volt; 1832-től a medgyesi gymnasiumban tanult; a papi pályára készült, ezért 1842-ben a lipcsei, 1843. a berlini egyetemre ment, hol három félévet töltött és a theologián kívül philologiai és földrajzi tanulmányokkal is foglalkozott; az utolsó félév nagyobb részét pedig Tübingenben magántanulással töltötte. Hazájába visszatérve, 1846-ban a medgyesi gymnasiumban nyert alkalmazást; 13 évi szolgálat után a Medgyes városi község diakonatusába hívták meg, hol első városi lelkész lett, mely tisztét kilencz évig töltötte be; egyszersmind a gymnasiumban is alkalmazták és 1868-ban aligazgató lett. 1874-ben Zsidvérre (Kis-Küküllőm.) ment lelkésznek.
Czikkei a medgyesi evang. gymnasium Programmjában (1857. és 58. Das deutsche Kirchenlied in Siebenbürgen); az Archiv f. Landeskundeban (N. F. XXII. Das älteste deutsche Kirchengesangbuch Siebenbürgens).
Munkái:
1. Vierter Jahresbericht des evang. Hauptvereins der Gustav Adolf-Stiftung für Siebenbürgen von 1864-65. Im Auftrage des Hauptvorstandes zusammengestellt. Hermannstadt, 1865.
2. Predigt zum Festgottesdienste des Schelker ev. Zweigvereines der Gustav Adolf-Stiftung in Baaszen bei Mediasch am 29. Juni 1887. U. ott.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon III. 269., IV. 418. l.