áll. főreáliskolai tanár, szül. 1870. aug. 21. Paszmoson (Kolozsm.); hol atyja Sch. Sámuel ág. ev. lelkész volt; Szász-Régenben végezte az algymnasiumot, a felsőt Brassóban és Szebenben 1888-ban; egyetemi éveit Jenában, Budapesten, Berlinben és Tübingenben töltötte. 1892-ben hazakerülve, gróf Bethlen Árpád bonyhádi (Kis-Küküllőm.) nagybirtokosnál vállalt házi tanítói állást. Másfél év mulva, 1894. jan. 1. Sopronba került az ottani Lähne-féle nyilvános gymnasiumba. 1894-ben nyert tanári oklevelet a németből és latinból; 1895. jan. 27. megválasztották a rozsnyói ág. ev. főgymnasiuma német nyelv tanárának; 1896-97-ben mint egyéves önkéntes szolgált. 1904. óta a budapesti III. kerületi állami főgymnasium tanára.
Czikkei a rozsnyói ág. ev. főgymnasium Értesítőjében (1895. A direct módszer és a német nyelvi oktatás a gymnasiumban, ism. Egy. Philol. Közlöny 1896.).
Munkái:
1. Német nyelvtan. Középiskolák I. rész, (A gymnasiumok III. és IV., a reáliskolák I. és II. osztálya) és polgári iskolák számára. Bpest, 1903. (Ism. Polg. isk. Közlöny és Hivat. Közlöny 1904. 1., 27. sz.)
2. Német nyelvtan, direkt módszer alapján I-III. rész, a középfokú német oktatás számára. U. ott, 1904. (Ism. Hivat. Közlöny 18. sz.) I. rész. Középiskolák (a gymnasiumok III. és IV., a reáliskolák I. és II. osztálya) számára és függelék. U. ott, 1905. II. és III. rész. U. ott, 1905. (Ism. Hivatalos Közlöny 6. sz.)
3. Az egységes német új helyesírás alapelvei. Helyesírási szójegyzékkel. Iskolai és magánhasználatra. U. ott, 1904.
4. Német tankönyv tanítóképzőintézetek számára. I-III. rész. Képek a német irodalomtörténetből, szemelvényekkel a VII. és VIII. oszt. számára. U. ott, 1906.
5. Elemi latin nyelvtan induktiv alapon. I. és II. rész. U. ott,...
M. Könyvészet 1903-1905.
Kalmár Elek Tanári Névkönyve 1907. 24. l. és önéletrajzi adatok.