bölcseleti doktor, gyárigazgató és botanikus, szül. 1799. febr. 18. Königsbergben; miután a polgári iskolát és a gymnasium alsó osztályait végezte, gyógyszerésztanoncz lett Gerdauenben, hol a vár kertjében botanizált és 1819-ben a gyógyszerész-segédi vizsga letétele után még hét évig maradt a gerdaueni gyógyszertárban, honnét a fischhauseniba lépett át. Miután botanikai tanulmányait itten is bővítette, visszatért Königsbergbe. Azonban csakhamar elhagyta szülővárosát és hogy a tanulmányainak folytatásához szükséges költséget beszerezze, Elbingben és Danzigban segédeskedett. Négy év mulva visszatért Königsbergbe s Dulk egyetemi tanár gyógyszertárában kapott alkalmazást; egyszersmind alkalmat nyert a vegyészeti előadások hallgatására. Négy év mulva további kiképeztetése végett Berlinbe ment; részt vett több botanikai kirándulásban; letette a gyógyszerészi vizsgát és a bölcseleti doktorátust. Ezután mint a vegyészet, gyógyszerészet és füvészet magán-oktatója tartotta fenn magát; azonban a cholera szétoszlatta tanítványait és így rendes keresetétől megfosztva, kénytelen volt egy vegyészeti gyárban keresni alkalmazást. Innét Liesingbe (Bécs mellett) hívták meg a vegyészeti gyár igazgatójának, hol a Bécs környékbeli florát tanulmányozta. Néhány év mulva Inzersdorfban saját vegyészeti gyárat alapított, mely azonban csakhamar idegen kézbe jutott. Ekkor Magyarországba jött, Pozsonyban és Szent Györgyön különböző vállalatokban vett részt, melyek nem sikerültek és tönkre juttatták. Mindez azonban nem kedvetlenítette el, szorgalmasan folytatta botanikai tanulmányait és Szent-Györgyön az Urtica Kiowiensis Ragow növényt felfedezte. 1845-ben Schurt Nagy-Szebenbe hívták meg, hol egy részvénytársulat alakult, mely megbízta őt, hogy egy kénsavgyárt rendezzen be és vezessen. Ezen gyár igazgatója volt nyolc évig. 1847-ben ő is azok közé lépett, kik egy természettudományi társulat felállítása körül fáradoztak. A nagyszebeni természettudományi társulat előterjesztésére, Erdély kormányzója Schwarzenberg herczeg megbízta Schurt, a ki addig leginkább Nagy-Szeben környékén gyűjtött növényeket, hogy 1853. júl. 5-től aug. 15-ig Erdélyben növénytani körutat tegyen; ezen alkalommal több mint 2300 új vagy ritka növényfaj birtokába jutott. 1853 őszén már Brassóban működött mint az ottani ág. h. gymnasium tanára. 1854-ben Bécsbe ment lakni és ott leányaival együtt leánynevelő-intézetet alapított és ezt néhány évig vezette. 1868. szept. Brünnbe költözött fiához, ki ott mint evang. lelkész működött. Fia Bielitzbe tette át lakását és 1877-ben ő is oda ment, hol 1878. máj. 28. meghalt. Schur növényei a következő gyűjteményekben találhatók: a bécsi cs. és kir. udvari növénygyűjteményben, a lembergi egyetemi növénykertben és Cosson herbariumában.
Czikkeit a M. Növénytani Lapok és Schuller felsorolják.
Munkái:
1. Auszug aus dem Berichte über eine im Auftrage Sr. Durchlaucht Karl Fürsten zu Schwarzenberg vom 5. Juli bis 15. August 1853 unternommene botanische Rundreise durch Siebenbürgen von Dr. Ferdinand Schur auf Anordnung der k. k. siebenb. Statthalterei, redigiert von Michael Fusz. Hermannstadt, 1859.
2. Enumeratio plantarum Transsilvaniae exhibens: stirpes phanerogamas sponte crescentes atque frequentius cultas, Cryptogamas vasculares, Characeas etiam Muscos Hepaticasque. Vindobonae, 1866.
Szinnyei Könyvészete és Repertóriuma, III. Természettudományok.
M. Növénytani Lapok 1878. 18. sz. (Kanitz.)
Kelet 1878. 141. sz.
M. Polgár 1878. 142. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 990. l.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon IV. 413. l.