ág. evang. lelkész, szül. 1830. márcz. 4. Holdvilágon (Nagy-Küküllőm.); 1847 nyarán a segesvári seminariumba vétette fel magát; a következő évben azonban a háborús körülmények miatt többször félben kellett hagyni a tanulmányait, míg a segesvári csata után békésebb idők következtek. A latin nyelv megtanulása után, az 1850-1851. iskolai év elején a seminariumból a VI. osztályba került. 1853-ban végezte a gymnasiumot és a tübingeni egyetemre ment, hogy a tanítói és lelkészi pályára képezze magát; ott három félévet, egyet Berlinben töltött, hol Ranket és Rittert hallgatva, a történelmi és földrajzi tanulmányokat mindinkább megszerette. Innét meghivást kapott a segesvári gymnasium tanári állására; ezen állásba 1855. szept. 13. be is iktatták; miután itten tíz évig szolgált, 1865-ben lelkésznek ment Holdvilágra, innét pedig 1876-ban Szász-Szent-Lászlóra és három év mulva Apoldra (Nagy-Küküllőm.), hol jelenleg is működik.
Czikkei a segesvári gymnasium Programmjában (1863., 1865. Volksthümlicher Glaube und Brauch bei Tod und Begräbniss im Siebenbürger Sachsenlande); a Schul- und Kirchenboteban (1870. Rede bei Einführung des neuen Predigers A. B. in Halvelagen am 9. Januar 1870 gehalten, 1882. Rede zur Präsentation des Schässburger Stadtpfarrers Johann Teutsch am 7. März 1882 gehalten, 1882. Das Prinzip des Protestantismus. Referat in der Schässburger Pfarrkonferencz vom 5. Juli 1882. Ism. Korrespondenzblatt für Lkde 1883., Warum durch Gleichnisse? Eine exegetische Studie über Math. 13,10-15.); a Korrespondenzblattban (1881. Zum Landbau der Siebenbürger Sachsen).
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon IV. 396. l.