orvosdoktor és fürdői főorvos, szül. 1874. jún. 10. Budapesten, hol középiskoláit és egyetemi tanulmányait végezte s 1897-ben orvosdoktori oklevelet nyert. Kórházi gyakorlatait és később egyes szakmákban való kiképeztetését a budapesti és berlini kórházakban fejezte be; miután több évig a budapesti általános munkás-pénztár vízgyógyintézetében és a Szent-Lukács-fürdőben volt alkalmazva, 1905. óta Keszthely-Héviz gyógyfürdőn mint hivatalos fürdőorvos és az ottani szanatórium főorvosa működik.
Czikkei a Klinikai Füzetekben (1900. Thiocol-Roche); az Orvosok Lapjában (1901. Mellhártya izzadmányok hydropathikus kezeléséről); a Budapesti Orvosi Ujság: Fürdő- és Vizgyógyászat cz. melléklapjában (1903. A gyógyforrások némely természettan-vegytani sajátságairól, 1906. A légfürdőkről); az Orvosi Hetilapban (1906. jubileumi szám: A subacut és idült festőréses izületi lobok gyógyszeres kezelése); a Budapesti Orvosi Ujságban (1907. Az ischias diagnosisának és gyógyításának mai állása) és a Szent-Lukácsfürdő Közlönyében.
A Fürdő- és vízgyógyintézet melléklap társszerkesztője 1907-től fogva Bpesten.
Munkái:
1. Gégészeti tapasztalatok. A budapesti ált. poliklinika orr-, torok- és gége osztályáról. Bpest, 1899. Waldmann Fülöppel együtt.)
2. Rhino-pharyngologiai tapasztalatok. U. ott, 1901. (Különny. a Gyógyászatból.)
3. Ujabb gyógyszerek inventariuma. I-III. kiadás. U. ott, 1905-1907.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és önéletrajzi adatok.