egyetemi tanár, szül. 1827. jan. 13. Nagy-Szebenben, hol atyja kereskedő volt (kinek őse Schuler Orbán, máskép Libloy 1616. okt. 12. II. Mátyás királytól kapott nemességet); Sch. szülővárosában az ág. ev. gymnasiumban és a jogakadémián, később a bécsi egyetemen tanult. Nagy-Szebenbe visszatérve, 1851-ben az ottani jogakadémián helyettes, majd rendes tanár lett; egyszersmind az intézet könyvtárnoka is volt. 1863-ban a nagyszebeni tartomány-gyűlésre Szász-Régen képviselőnek választotta, hol mind a két ülés-szaknak (1863. júl. 15-től okt. 13-ig és 1864. máj. 23-tól okt. 29-ig) egyik legtevékenyebb tagja volt. Innét a bécsi Reichsrathba küldetett, hol 1865. júl. 28-ig szintén közreműködött; a szász nemzeti egyetem gyűlésein 1868. szept. 15-től decz. 31-ig a Medgyes széket képviselte. 1869-ben Nagy-Szeben képviselőtestületébe választották; 1868-tól az ottani ipartestületnek elnöke és az erdélyi honismertető-társulatnak választmányi tagja volt; 1856-tól a nürnbergi germán múzeumnak (melynek választmányi tagjául választották) az erdélyi központi ügynökségét vezette. 1875-ben az újonnan alakult czernoviczi egyetemre hívták meg jogtanárnak, hol a német jogot és népjogot adta elő, 1878-79. és 1890-91. egyetemi rektor, ötször pedig dékán volt. 1883-ban cs. kir. kormánytanácsosnak nevezték ki. 1895. aug. 7. udvari tanácsosi czímmel nyugalomba vonult és Nagy-Szebenbe, majd Bécsbe költözött, hol 1900. nov. 8. meghalt.
Számos czikket írt a hazai s külföldi hirlapokba, folyóiratokba és naptárakba.
Munkái:
1. Erste Grundzüge der theoretischen Diplomatik. Hermannstadt, 1852. (Kőnyomat.)
2. Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania. Das Eigen Landrecht der Sachsen, bearbeitet nach seiner legalen Ausbildung als Grundriss für akademische Vorlesungen. U. ott, 1853. Három füzet.
3. Siebenbürgische Rechtsgeschichte. Ein Leitfaden für die Vorlesungen über I. Geschichte der siebenbürgischen Rechtsquellen. II. Geschichte der siebenbürgischen Recht-Institute. U. ott, 1854-56. Két kötet 7 füzetben. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1868.)
4. Kurzer Überblick der Literaturgeschichte Siebenbürgens von der ältesten Zeit bis zu Ende des vorigen Jahrhunderts. U. ott, 1857. (Előbb a Wiener Zeitung melléklapjában az Österr. Blätter für Literatur und Kunst 1856. évf. jelent meg; onnét bőv. lenyom. közölve.)
5. Taschen-Ausgabe der siebenbürgischen Landesgesetze. U. ott, 1861. és 1862. (Névtelen kiadás.)
6. Merkwürdige Municipal Konstitutionen der Sekler und Sachsen. Zusammengestellt und theilweise ins Deutsche übersetzt, sowie mit erklärenden Noten versehen. U. ott, 1862.
7. Deutsche Rechtsgeschichte. Mit drei historisch-politischen Karten. Wien, 1863.
8. Ueber das Verhältniss der Klein- und Grossgewerbe mit Beziehung auf das Volksleben. Hermannstadt, 1869.
9. Ueber Ausschreitungen im Güterverbrauche und deren Einfluss auf das Volks- und Staatsleben. U. ott, 1869.
10. Offener Brief über Gewerbe- und Genossenschaftswesen an die Herren Gewerbsmitglieder. U. ott, 1869.
11. Das ungarische Staatsrecht. Ein Handbuch für Lehre und Beruf. Wien, 1870.
12. Politische Oekonomie... Hermannstadt, 1871.
13. Protestantisches Kirchenrecht vornemlich des der Evangelischen Augsburger Bekenntnisses in Siebenbürgen. U. ott, 1871.
14. Altgermanische Bilder und die Zeit Karls des Grossen... Berlin, 1873.
15. Abriss der europäischen Staats- und Rechtsgeshichte. U. ott, 1873-74.
16. Der Socialismus und die Internationale nach ihren hervorragendsten Erscheinungen in Literatur und Leben. Leipzig, 1875.
17. Festvortrag am 4. Oktober 1875, für die feierliche Eröffnung der k. k. Franz-Josefs-Universität in Czernowitz. Dritte Auflage, Czernowitz.
18. Aus der Türken- und Jesuitenzeit vor und nach dem Jahre 1600. historische Darstellungen, zumal Fürsten- und Volksgeschichte in den Karpathenländern. Berlin, 1876.
19. Über die Entwicklung der staatsbürgerlichen Freiheit in Österreich. (Rektoratsrede). Czernowitz, 1878. (3. kiadás. U. ott, 1894.)
20. Über wichtige Rechtsschöpfungen der Neuzeit. (Rektoratsrede.) U. ott, 1904.
Kéziratban: Die ungarischen Rechtsdenkmäler 1876. (A m. tudom. Akadémiához magyar fordításban beküldetett); Handbuch der (ungarischen) Finanzlehre.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon III. 229., 599., IV. 390., 552. l.
Szinnyei Repertóriuma. Történelem I., II. kötet, III. Természettudományok.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 985. l.