orvos-sebészdoktor, szemész és szülészmester, egyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia rendes tagja, szül. 1843. ápr. 21. Pesten; orvosi tanulmányait Bécsben és részben Pesten elvégezvén, Bécsben nyert 1868. orvosi oklevelet. Egy évig külföldi tanulmányúton volt, fél évig Graefet hallgatta Berlinben, bejárta Utrechtet, Londont, Párist, Svájczot, Németországot. 1867-72. Arlt, a híres bécsi szemésztanár gyakornoka, majd segéd volt. 1872-ben Kolozsvárra hívták a szemészet tanárának, hol rector is volt, 1874-ben pedig Budapestre nevezték ki az elméleti és gyakorlati szemészet rendes tanárává és a szemészeti klinika igazgatójává. 1889. máj. 3. a m. tudom. Akadémia levelező, 1902. máj. 9. rendes tagjának választotta; 1890-91. az egyetem rektor magnificusa volt, 1897. márcz. 5. cz. miniszteri tanácsos lett; a budapesti kir. orvosegylet alapító és választmányi tagja, a m. orvosi könyvkiadó társulat alapító tagja és első alelnöke volt. 1888. okt. 30. klinikai könyvtárra 11,015 frt 60 kr. alapítványt tett. Meghalt 1905. márcz. 13. Budapesten.
Czikkei a Szemészetben (1869-70. A fénytörési és alkalmazkodási rendellenességek tana, 1871. Uj hordozható szemüvegtok, Uj műtétmód a befelé álló pillaszőrök kifordítására, A széttérő kancsalság tünet- és oktana, 1872. Kórodai esetek, 1874. A Sphincterotomia pupillaris, 1875. A szarúgörbületi rövidlátásról, 1881. Programm, melylyel az Orv. Hetilap Szemészet cz. melléklete szerkesztését átvette, 1882. Jó-e és szabad-e a természetes pupilla mellett önálló második pupillát készíteni? A ketszemi látásról iridectonisált szemen támadt szóródásos képek alapján, 1883. Észrevételek a «reductio bulbi» értéke felől támadt vitához, 1884. Hordozható olcsó tok dioptriás próbaüvegekkel, 1885. Sérülés tönkre tette-e a látást? Villámkáprázásból származó megvakulás kérdése, 1887. Ferdinand von Arlt. Nekr., 1888. Megemlékezés Arlt tanárról, 1894. A pterygium növéséről, Módosítás a röphártya műtevésében, Hályogmetszet-kisérletek, 1896. A glaucoma gyógyítása policarpin cseppekkel, 1899. Védüvegek az ibolyántúli fény ellen, fényhatástani tanulmányok alapján); az Acta Universit. Claudiopolit. (1873. Programmbeszéd 1873. okt. 12. mint rektori székfoglaló a kolozsvári egyetemen); az Ellenőr-, Nemzet- és Pester Lloydban (1881 tavaszán; Szükséges-e új szemészeti kóroda?); Az Acta Universit. Budapestiensisben (1890. Egyetemi feladatok. Rectori székfoglaló beszéd 1890. szept. 21., 1891. Klinikai feladatok. Ünnepi beszéd a bp. kir. tud. egyetem alapító ünnepén 1891. máj. 13.), a Math. és term. Értesítőben (X. 5. 1892. A szürke hályog eltávolításának egy új módjáról, XI. 1. Műszerek szürke hályog operálására, 3. 4. Apotomia iridis, a szemcsillag kiszedése a forradásból, 6. 7. Erythropsia «vérfoltok» hómezőn és alkonyatban vörös látás, XII. 10. 1894. Az erythropsia élettani meghatározása). Czikkei részben a német szaklapokban is megjelentek.
Munkái:
1. A kolozsvári szemklinikáról 1872-73. évi jelentése. Bpest, 1873. (Különny. az Orvosi Hetilapnak Közegészségügy cz. mellékletéből).
2. A nézésről munkálkodás közben. Két előadás a természettudom. társulat estélyein 1880. decz. 3. és 10. U. ott, 1881. Két ábrával. (Népszerű természettudom. előadások 28.).
3. Az egyetem története 1890-91-ben. Beszéd, melylyel... az egyetem igazgatásáról lelépett. U. ott, 1891. (Acta Universit. Budapestiensis).
4. A szembogár szükítőnek kiszabadítása. (Sphincterolisis anterior). U. ott, 1892. (Értekezések a term. tud. köréből XXII. 3.).
5. Hályog-operálás horpadtan csonkított lebenynyel. (Előadva a M. T. Akadémia III. oszt. 1894. okt. 22. ülésében). U. ott, 1895. (Különnyomat a Szemészetből).
6. A budapesti m. kir. tudom.-egyetemi szemklinika orvosi személyzetének irodalmi működése az utolsó huszonöt év alatt. U. ott, 1895.
7. Ungarische Beiträge zur Augenheilkunde. Unter Mitwirkung von Fachgenossen herausgegeben von... Leipzig und Wien, 1895., 1900., 1903. Három kötet. Rajzmellékletekkel.
8. Műszerek és különösen tokfogó a Graefe szerint való hályogkitoláshoz. Bpest, 1898. (Különny. az Orvosi Hetilapból).
9. Notes historiques sur la clinique d'ophthalmologie de l'université royale hongroise de Budapest depuis son origine jusqu'á nos jours, 1801-1899. á l'occasion de l'exposition universelle de Paris en 1900. U. ott, 1899.
10. Védőüvegek az ibolyántúli fény ellen. Fényhatástani tanulmányok alapján. U. ott, 1900. Három táblával.
11. Tanársegédeinek, segédorvosainak és tanítványainak 342 munkálata 46 szerzőtől 1903 áprilisig. U. ott, 1903.
12. A szempár közös működését bizonyító kisérletek. Akadémiai székfoglaló értekezés. U. ott, 1904. (Különnyomat a Szemészetből).
Szerkesztette 1881-től az Orvosi Hetilap «Szemészet» cz. mellékletét.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Tudom. Akadémia Almanachja 1896. 158. l., 1904. 192. lap.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 985., XVIII. 555. l.
Hőgyes Endre Emlékkönyve. Bpest, 1896. 401., 681., 846. l.
Vasárnapi Ujság 1897. 8. sz. arczk., 1905. 12. sz. arczk.
Nemzet 1897. 45. sz. (Juba Adolf).
Szemészet 1895. 3., 4. sz.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.