állami főreáliskolai igazgató, szül. 1840. okt. 5. Tolnán polgári szülőktől; első oktatását szülővárosában nyerte; a főreáliskolának Budapesten elvégzése után Bécsbe ment a polytechnikumra, hol három évet töltött; azután pedig az utolsó évre a prágai műegyetemre iratkozott be és ott végezte el a teljes polytechnikumi tanfolyamot. Ekkor bővebb tapasztalatok és ismeretek szerzése végett beutazta Angol-, Franczia- és Németországot, sőt Párisban két évig tartózkodott. Képzett építészmérnök volt, sőt már oklevelet is nyert, midőn a tanítás és nevelés terére lépett. A m. kir. helytartótanács 1864. okt. 16. nevezte ki a körmöczbányai főreáliskolához, azután a budapesti II. ker. áll. főreáliskolában tanított. Nemsokára ismét Körmöczbányára helyezték át és azóta szakadatlanul ott működött. Mint a körmöczbányai magyar-egyesület elnöke, annak közgyűlésein több lelkes megnyitó beszédet mondott, felolvasó estélyein pedig gyakran értekezett. A körmöczbányai főreáliskola terve az ő közreműködésével jött létre. 1870. okt. 3. a király a körmöczbányai főreáliskola igazgatójává nevezte ki. Társadalmi téren bugzó tevékenységet fejtett ki; számos egyesület felállításában közreműködött. Érdemeiért a város díszpolgárai közé iktatta. 1889. okt. 25. tanárságának 25 éves jubileuma (okt. 16.) alkalmából a tanári testület nevére szóló alapítványt tett. Meghalt 1895. szept. 21. Körmöczbányán.
Czikkei a Tanodai Lapokban (1867. A porosz középiskolákról, A franczia középiskolákról); a körmöczbányai főreáliskola Értesítőjében (1868. A körmöczbányai reáliskola rövid története 1862-68-ig, 1874. Az új főreáltanoda épületének leírása, 1875. Az áll. főreálisk. új épületének ünnepélyes megnyitása, A természettudományok szerepe a középiskolában, megnyitó beszéd, 1877. Tápintézetének alapszabályai, 1881. A körmöczbányai főreáliskola 25 éves története 1856-1881., 1895. A körmöczbányai főreáliskola 1856-1896. története); az Orsz. Tanáregyesület Közlönyében (1869. A rajzoktatás a középiskolában, A távlatgép és könyvism., 1878. könyvism., 1880. Az érettségi vizsga reformjához); az Ungarischer Lloydban (1870. Munkásházakról, Dynamitpróbák a szabadban).
Munkái:
1. Vezérfonal a mértani szabadkézi rajz tanításánál. Középtanodák alsó oszt. számára. Pest, 1870. 10 kőny. táblával és 3 fametszettel. (2. kiadás. U. ott, 1872., 3. k. Bpest, 1878., 4. k. U. ott, 1884. Németül: Pest, 1872.)
2. Mértani szerkesztéstan. Függelékül a földméréstan és helyszínrajzolás elemei. A reáltanodák IV. és V. oszt. számára és magánhasználatra. 12 kőnyomatú táblával (1 színes és 38 fametszettel). Bpest, 1878. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.)
3. A körmöczbányai középiskolák története. U. ott, 1881. (Hlatky Józseffel együtt.)
4. Pótfüzet a mértani rajz vezérfonalához. U. ott, 1885. és 1888. Négy kőnyomatú táblával.
5. Emlékbeszéd Campione Sándor felett. U. ott, 1891.
6. A körmöczbányai népiskola története a XVI. századtól a jelenkorig. U. ott, 1905. Képpel. (Hlatky Józseffel együtt).
7. A körmöczbányai főreáliskola Értesítője. 1871-1895. Huszonöt évfolyam.
Szinnyei Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
A körmöczbányai m. kir. áll. főreáliskola Értesítője 1890. (Bellaagh Aladár), 1896. és gyászjelentés.