Kezdőlap

Schreiber László,

theologiai doktor, apát-kanonok, szül. 1828. jan. 10. Zsolnán; középiskoláit Egerben és a pozsonyi Emericanumban, a bölcseletieket pedig Nagyszombatban végezte; theologiai képzettségét a pesti központi papnevelőben és a bécsi Augustinaeumban nyerte. 1851. jan. 19. fölszenteltetett és Scitovszky primás-érsek udvarába került mint iktató. Később levéltárnok és szertartó lett, 1854 második felében Simor János akkori győri püspök mint titkárt vette magához, 1857. főszentszéki jegyző lett. 1858-ban győri székesegyházi és püspöki oldalkanonok volt. Később szekszárdi cz. apát lett. Meghalt 1862. okt. 25.

Czikkei a pesti növendékpapság Munkálataiban (1847. Történeti visszapillantás a Remete sz. Pál szerzetére, 1848. Töredékgondolatok a semináriumok történetéből); a Religió és Nevelésben (1847. II. A lélek hallhatatlansága s a pokolbeli büntetések örökkévalóságáról, 1848. II. Katholikus irányú politikai hírlap, 1849. I. A bőjt kérdése); a Danielik Emlékkönyvében (Pest, 1852. II. könyvism.).

Munkái:

1. A kereszténység eredményei. Francziából ford. Pest, 1850. (Kiadja a jó s olcsó könyvkiadó-társulat).

2. Theses ex universa Theologia, quas in Caes. Regia... Universitate Vindobonensi pro optinendo Doctoris in SS. Theologia gradu academico publico defendendas suscepit... Die 6. Nov. 1851. Vindobonae.

M. Sion 1863. 76. lap.

Petrik Bibliogr.

Zelliger Alajos, Egyházi Írók Csarnoka 469. l.