államvasuti igazgató, miniszteri tanácsos, szül. 1841. febr. 6. magyar (nyitravármegyei) családból. Bécsben végezte a műegyetemet. 1862. a déli vasut szolgálatába lépett; 1866. az akkor szervezett m. kir. vasútépítészeti igazgatósághoz ment át mint mérnök, onnét pedig 1873. a magy. kir. államvasutak igazgatóságához s négy évig mint vezértitkár működött. Ez időben írta a M. Mérnökegylet Közlönyében megjelent értekezéseit a lupkovi alagút építéséről és a fogaskerekű vasúti rendszer alkalmazásáról a nagy forgalomban. 1877. rábízták a m. államvasutak kereskedelmi osztályának vezetését. Ezen minőségében a magyar államvasutaknál az utolsó évtizedek alatt keresztül vitt nagyszabású átalakításoknál vezető szerepet vitt. 1889. a zónatarifa keresztülvitelében Barossnak legkiválóbb munkatársa volt. 1890. az ismeretes osztrák-magyar tarifaharczban a Neue Freie Presse ellen polemizálva, feltünést keltő czikksorozatot írt a Pester Lloydba a magyar álláspont védelmére. Azóta is a külföldi szakirodalomban állandóan képviselte a magyar vasuti ügyeket. Számos oly kartell és egyezmény, mely az államvasutak díjszabási hatalmi állásának alapját vetette meg, az ő vezetése alatt jött létre. 1881. kir. tanácsosi czímet nyert. 1886. magyar államvasuti igazgatóvá és 1890. miniszteri tanácsossá neveztetett ki. 1892. magyar nemességet nyert galgóczi előnévvel. 1896. a Lipótrend lovagkeresztjét kapta. 1898. kinevezték a m. államvasutak alelnök-helyettesévé.
Czikkei a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1874. A fogaskerékrendszer alkalmazásáról a munkács-atryi vasutnál, egy táblarajzzal, A lupkovi alagut, 3 tábla rajzzal és könyvismertetések 1869-70., 1871-73.); a Pénzügyben (I. 1881. Az országos gyáripari értekezlet nyilatkozatai a vasuti és hajózási díjszabások tárgyában).
Munkája: A magyar kir. államvasutak árúforgalmának fejlődése 1893 óta. Felolvastatott a m. közgazdasági társaság 1902. febr. 1. tartott ülésében. Bpest.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 968. l. (Neményi) és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.