bölcseleti doktor, szül. 1851. november 5. Znaimban (Morvaország), hol atyja Schmitt Károly Nándor cs. és kir. kapitány és a katonai mérnöki akadémia tanára volt; ennek csakhamar bekövetkezett halála után édesanyjával (Bulla Karolina zombori származású) visszaköltözött Zomborba. Sch. öt éves korától fogva Magyarországban nevelkedett, előbb Nagyszombatban, 1858-tól Zomborban, hol a reáliskola alsó osztályait, a felsőbbeket pedig Budán végezte. 1868 végén a temesvári hadosztály-iskolát látogatta, azonban betegsége miatt a katonai pályát elhagyta. 1869-ben Bács-Bodrogmegyénél gyakornok és irnok, majd a zombori kir. törvényszéknél volt irnok. E közben bölcseleti tanulmányokkal foglalkozott. 1870-ben a szabadkai főgymnasiumban tett érettségi vizsgálatot. 1887., midőn a berlini philosophiai társaság pályázatán munkáját megjutalmazták és azt a társulat kiadványai közé fölvették: Trefort ösztöndíjat eszközölt ki számára, melylyel egyetemi tanulmányokat folytathatott Budapesten és Berlinben. 1888-ban Budapesten bölcseletdoktorrá avatták; ugyanazon év őszén külföldi tanulmányútra ment. 1890-től Budapesten az igazságügyminiszteriumnál működött irodatiszti és könyvtárőri minőségben. Ezen állásáról azonban 1896. szeptember 9. a «Magyarország»-ban közzétett, az akkori igazságügyminiszterhez intézett nyilt levelében lemondott, miután a miniszter irodalmi munkásságának ideális-anarchistikus irányát kifogásolta. Ekkor minden erejét anarchismusa terjesztésére szentelte; «Állam nélkül», «Ohne Staat» és «Erőszaknélküliség» cz. lapokat adott ki, melyeknek Tolstoy Leó gróf is munkatársa volt. 1897-ben több czikke miatt sajtópört kapott, azonban az esküdtszék mindannyiszor fölmentette. Lapjait 1900-ban megszüntette és erejét újra szaktudományának szentelte és Budapesten, Berlinben, Nürnbergben, Hamburgban és Majna-Frankfurtban iskolákat alapított, melyek «Bund der Gnostiker» czímmel nemzetközi szövetséggé alakultak. 1904-ben a berlini Giordano-Bruno Bund választmányi tagul választotta és a szövetség 1905-ben előadások tartására hívta meg. Jelenleg Budapesten él családjával.
Czikkei a Bácskában (Zombor 1879. 9-13. sz. A XVIII. század vezéreszméi); a M. Philosophiai Szemlében (1882. I. A szellemi működés, mint az érzéki functiók összjelensége, II. könyvism.); a Pester Lloydban (1888-94. 200. sz. Entwicklungsphasen von Leo Tolstoi, 1895-96.); munkatársa volt az «Élet»-nek; a Socialistban (1880-96); a Freiheitban (London 1883. Die Ursachen der Kristallformen); írt a Zombor és Vidékébe (1882-83. Culturbölcsészeti vázlatok), a Neue Zeit, Wiener Rundschau, Der Volkserzieher, Neue Bahnen, Der Freidenker (Amerika), Berliner Tageblatt, Die Zeit cz. folyóiratokba stb.
Munkái:
1. Moderne und antike Schiksalstragödie. Berlin, 1874.
2. Das Geheimniss der Hegelischen Dialektik. Frankfurt a. M., 1888. (A berlini philosophiai társaság által dicsérettel kitüntetett és kiadásra elfogadott pályamunka.)
3. Dr. Fichte. Budapest, 1888. (Mutatvány az előbbeni munkából.)
4. Tigellinus. Tragödie in fünf Aufzügen. Berlin, 1900.
5. Krisztus istensége a modern ember szellemében. Felhívás hivőkhöz és hitetlenekhez. Budapest, 1892. (Németül: Leipzig, 1892.)
6. Herodes oder gegen wen ist die Umsturzvorlage gerichtet? Leipzig, 1894.
7. Das Geheimniss Christi. Ein Mysterium. U. ott, 1895.
8. Warum ist eine religiöse Bewegung Notwendigkeit. U. ott, 1895.
9. An die Socialdemokraten. U. ott, 1895.
10. Mammon und Belial. U. ott, 1895.
11. A szellemvallás katekizmusa. Bpest, 1895. (2. kiadás. U. ott, 1897. Németül: Leipzig, 1895.).
12. Felekezetnélküli testvérközösségek. Bpest, 1899.
13. Friedrich Nitzsche an den Grenze zweier Weltalter. Leipzig, 1900.
14. Graf Leo Tolstoy und seine Bedeutung für unsere Kultur. U. ott, 1901.
15. Die Kulturbedingungen der christlichen Dogmen und unsere Zeit. U. ott, 1901.
16. Die Gnosis. Leipzig, Jena, 1903-1907. Két kötet. (Ism. Fővárosi Lapok 1902. 33. sz.).
17. Der Idealstaat. Berlin, 1904.
18. Anarkizmus. (A Társadalomtudományi Társaságban tartott előadások. Irták gróf Batthyány Ervin, Migray József és Schmitt Jenő.) Bpest, 1904.
19. Religion und Kultur. Berlin, 1905.
20. Die höheren Bewustseinsformen als Lebensformen. Eine positiv-wissenschaftliche Darstellung der höheren Dimensionen. Leipzig, 1907. (Sajtó alatt.)
21. Die Kritik der Philosophie vom Standpunkte der Erkentniss. U. ott, 1907. (Sajtó alatt.)
Több munkáját lefordították orosz, svéd, angol, rumén és szerb nyelvre.
Szerkesztette az említetteken kívül: Die Religion des Geistes három évfolyamát Lipcsében.
M. Philosophiai Szemle 1887.
Pesti Napló 1887. 199. sz.
Pesti Hirlap 1887. 226. sz.
Budapester Tageblatt 1887. aug. 18.
Magyarország 1896. szept. 9.
Alkotmány 1896. 226. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 964. l. II. Pótkötet 1904. 573. l.
Budapesti Hirlap 1897. 245. sz.
Dr. Schmitt Jenő sajtópöre. Az állam az igazság ítélőszéke előtt. Kiadja a budapesti anarkista csoport. Bpest, 1897.
Der Tag. Berlin, 1901.
Münchener Allg. Zeitung 1901.
Protestantische Monatshefte 1901.
Grenzboten 1901.
Das Freie Wort 1901.
Neue metaphisische Rundschau 1901.
Neue Gemeinschaft. 9., 7. Heft.
Samson-Himmelstjerna, Anti-Tolstoi. Berlin, 1902. (Tolstoi és Schmitt ellen irott könyv).
Szabadság. Nagyvárad. 1903. nov. 23.
Huszadik Század 1903. (Nagy Sándor).
M. Könyvészet 1904.
Ostdeutsche Rundschau 1905.
Wartburg 1905.
Petrik, M. Könvészet 1886-1900.
Önéletrajzi adatok és Migray József szives közlése.