Kezdőlap

Schmidt Sándor,

a természettudományok doktora, műegyetemi rendes tanár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1855. január 29. Szegeden; középiskolai tanulmányait Szegeden, az egyetemieket a budapesti egyetemen, műegyetemen és Strassburgban végezte, utóbbi helyen a természettudományokból doktori diplomát nyert, melyet honosíttatott. 1876. október 5. m. n. múzeum ásványtári osztályához segéddé, 1882. május 18. segédőrré, 1893. jún. 17. őrré, 1894. decz. 25. budapesti műegyetemi rendes tanárrá neveztetett ki az ásvány- és földtani tanszékre. Időközben 1885. magántanár és 1890. rendkívüli tanár lett a budapesti egyetemen. 1891. május 8-án a m. tudom. Akadémia levelező tagjává választatott. A magyarhoni földtani társulat választmányi tagja, a Dugonics-társulat tiszteleti tagja volt. Meghalt 1904. május 16. Budapesten. Ravatalánál Rados Gusztáv tartott gyászbeszédet.

Czikkei a következő szaklapokban és folyóiratokban vannak: Műegyetemi Lapok (1876. Cölestin Romagnáról); Természetrajzi Füzetek (1877. Cirkon Podsedlitzről, Cölestin St. Angelóról, Cerussit Selmeczről, 1882. Newberyit Mejillonesről, Chile, egy tábl. 1884. A Jordanit és Meneghinit isomorfiája, Pelsőcz-Ardó ásványairól, 1885. Egy málnás-vidéki kőzet ásványairól, 1887. Ásványtani közlemények: Hypersthen a Pokhausz hegyről, Fűzöld Angit Körmöczről, Szepesmegyei ásványok, Arsenopyrit, állítólag Klenóczról, Smithsonith és Arsenopyrit Csetnekről, egy tábl., 1887-88. Mineralogiai közlemények: Arsenopyrit Szerbiából, A szomolnoki Claudetit kristályairól, A svédországi Beaumontit, egy tábl., 1890. Ásványtani közlemények: Zirkon, Almandin és Epidot Ausztráliából, Pyrit Porkura határából, 1891. A nagybányai bournonitról); Földtani Közlöny (1877. Ásványtani közlemények, 1879. Kristályos Tetraädrit Rozsnyóról, 1887. A szerbiai Cinnober, Két tábl., 1893. Kristálytani vizsgálatok, egy tábl., Czinkota geologiai viszonyairól, 1896. Megemlékezés James Dwight Danaról, 1897. A bányászat az 1896. évi ezredéves országos kiállításon Budapesten, 1898. A budapesti egyetem ásványtani múzeumának Euklás kristálya, hátrahagyott közlemény Szabó Józseftől); Ellenőr (1881. 97. sz. Hallowes Miller, a cambridgei egyetem mineralogiai tanárának életrajza); Orvos-természettudom. Értesítő (1882. Haematit a Hargitáról, egy tábl.); Budapesti Szemle (1897. A természetkutatásról); Mathem. és természettud. Értesítő (1897. Szalónak vidékének nehány ásványáról, 1900. A kristályok osztályai). Czikkei nagyrészt megjelentek németül is a Zeitschrift für Krystallographieban.

Munkái:

1. A Pseudobrookit kristálytani elemei. Bpest, 1878. Egy tábl. (Különny. a Földtani Közlönyből.)

2. A Kraszna-Horka-Váraljai Wolynok. U. ott, 1879. Kőnyom. táblával. (Különny. a Természetrajzi Füzetekből.)

3. Axinit Veszveresről. (Poloma) és Medelsről. U. ott, 1879. Egy tábl. (Különnyomat a Természetrajzi Füzetekből.)

4. A muzsaji Wolnyn. U. ott, 1879. Két kőny. tábl. (Különny. a Term. Füz.)

5. A perticarai Cölestin és Cölestin szögértékei. U. ott, 1880. (Különnyomat a Term. Füz.)

6. A Pseudobrookitról. U. ott, 1880. (Különny. a Term. Füzetekből.)

7. A kistályokról. U. ott, 1884. 11. ábr. (Népszerű természettudom. előadások 43.)

8. A Cerussit és Baryt Telekesről Borsodmegyében. U. ott, 1882. (Értekezések a term.-tud. kör XII. 1.)

9. William Hallowes Miller Emlékezete. U. ott, 1881. (Különny. a Földtani Értesítőből.)

10. Drágakövek. U. ott, 1890. Két kötet. 53 eredeti rajzzal. (Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat VI. 1. 2.)

11. Vezeték a Természetrajzi Füzetek első tíz évi folyamának foglalatjához 1877-1886. U. ott, 1887.

12. Adatok a Pyroxen-csoport egyes ásványainak pontosabb ismeretéhez. Székfoglaló értekezés. U. ott, 1891. Hat tábla kristályrajzzal. (Értekezések a term.-tud. kör. XXI. 4.)

13. A Széchenyi Béla gróf gyűjtötte ásványok leírása. U. ott, 1897. (Gróf Széchenyi Béla keletázsiai útjának tudományos eredményei III. köt. VI. szakasz.)

14. Dana D. Jakab emlékezete. Előadta a M. tud. Akadémia 1898. febr. 21-iki összes ülésén. U. ott, 1898. (Különnyomat az Akadémiai Értesítőből.)

15. A gömbnek gyakorlati használata a kristályszámolásban. U. ott, 1899. Öt ábrával. (Különny. a Földtani Közlönyből.)

Szerkesztette a Földtani Közlönyt 1877-től 1881-ig Inkey Béla titkártársával együtt; a Földtani Értesítőt 1880-ban Inkey Bélával együtt; a Természetrajzi Füzeteket 1885-94-ig (Kiadja a m. n. Múzeum).

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 961., XVIII. 551., II. Pótkötet 1904. 572. l.

Ország-Világ 1900. 26. sz. arczk.

M. Nemzeti Muzeum. Bpest, 1896. 78. l.

Akadémiai Értesítő 1904. 332., 422. l.

Vasárnapi Ujság 1904. 23. sz. arczk.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.