felső kereskedelmi iskolai tanár, Sch. Rajmund és Szejwarth Jozéfa fia, szül. 1862. febr. 11-én Győrött; a gymnasium I. és II. osztályát Olmüczben, a III. és IV. Trencsénben és a többi négyet Pozsonyban végezte. 1879-82-ben a pozsonyi akadémián a bölcseleti tanfolyamon magyart, philosophiát, németet és latint hallgatott és 1882-85. a budapesti egyetemen magyart, latint és paedagogiát (és az egyetemen kívül Keszler József tanárképző-intézeti tanárnak a franczia nyelvről és irodalomról tartott előadásait). Főképpen összehasonlító nyelvészettel foglalkozott, különösen a finn-ugor nyelvekkel, néhány más ural-altaji nyelvvel és a francziával. 1885-től 1890 végeig nevelő volt Ujvidéken; 1891. szeptembertől tanár: három hétig az ujvidéki kereskedelmi és polgári iskolában, azután 1893 nyaráig a debreczeni reáliskolában, 1893-94. a kath. gymnasiumban és 1894. szeptember óta tanár a székesfejérvári felső kereskedelmi iskolában. Bejárta Ausztriát, Németországot, Franczia- és Olaszországot, volt Belgiumban, Monacóban, Horváth-Tótországban, Boszniában Szerbiában, Romániában, európai és ázsiai Törökországban.
A Magyar Nyelvőrnek 1887 óta munkatársa: első czikke az Egyetértés tanügyi rovatában (1892. márcz. 27. A középiskolai professzorok kongresszusa, ápr. 10. A középiskolai professzorok mozgalma); czikkei a Nyelvtudományi Közleményekben (XIX. Causativ l a kondai nyelvben XX. Kondai vogul -nä rag essivus értékkel, XXI. Egy «epe» jelentésű szó az ugor nyelvekben, XXII. Van-e «senki» jelentésű középlozvai vogul khals? Kérdés a felsőlozvai vogul nyelvjárásra vonatkozólag; a XXIII. kötetben található zürjén és votják szóegyezések cz. czikk alá tévedésből került a Vasverő Rajmund név, mert ez a czikkely nem tőle, hanem testvéröcscsétől, Schmidt Győzőtől való); a székesfejérvári felső kereskedelmi iskola Értesítőjében (1896. Beszéd Magyarország ezer évvel ezelőtt történt elfoglalásának az emlékezetére, ugyanez a Székesfehérvári Hirlapban is mint a máj. 4. szám melléklete; 1898. 1849. ápr. 11-ike és az iskolában való megünneplésének a jelentősége).
Munkája: A vak fiú. Elbeszélés. Nieritz Gusztáv után ford. Pozsony, 1890. (A magyar ifjúság Könyvesháza 32. Névtelenül.)
Rendesen Vasverő Rajmund név alatt ír; jegyei: S. R. és V. R.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Budapest, 1896. 75. l. és önéletrajzi adatok.