néptanító, szül. 1845. ápr. 20. Diós-Berényben (Tolnam.); szüleit korán elvesztette és csak szorgalma és törekvése által volt képes tanulmányain magát átküzdeni. 1865-ben főelemi tanítóságra képesíttetett. 1866-ban Baranyamegye alispánjának családjában volt nevelő. Később mint tanító ugyancsak Baranyamegyében Kis-Székely, majd Szilágy községekben működött és önképzését kivált a természettudományok terén folytatta. 1873-ban a Dunagőzhajózási társaság vasbányatelepi iskolájában alkalmazták, hol a magyar nyelv sikeres tanításáért többszörös kitüntetést nyert. 1880-ban Szabolcsbányatelepre helyeztetett át.
Írt a Néptanodába, Népiskolai Tanügybe, a Vaday által szerkesztett Tanügybe és majdnem valamennyi magyar tanügyi lapba. Czikkei a Néptanítók Lapjában (1872. A tölgy és a közönséges erdei fenyő ismertetése, 1874. Egy kirándulás a népiskola növendékeivel, 1889. A vérmérsékletek befolyása a nevelésre, Az iskolai figyelem és figyelmetlenség okairól); a M. Paedagogiai Szemlében (1886. Warga Ferencz volt tanító és szerkesztő).
Munkái:
1. A tanterv és leczkerend az egy tanítóval bíró népiskolák számára. Pécs, 1874.
2. A néptanító a nemzeti kultura szolgálatában. Kramer János, nádasdi kántortanító 50 éves jubileuma alkalmából szabadon előadva. U. ott, 1891. (Különnyomat a Néptanodából.)
Petrik Könyvészete.
M. Paedagogiai Szemle 1886. 325. l. fénynyom. arczk.
Vaday József, Magyar tanítók és tanítónők millenniumi Albuma. B.-Csaba, 1896. fénynyom. arczk.
Várady Ferencz, Baranya multja és jelenje. Pécs, 1896. 421. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.