bölcseleti doktor, kegyestanító-rendi áldozópap és főgymnasiumi tanár, szül. 1845. február 3. Ferenczfalván (Krassó-Szörény m.); elvégezvén Temesvárott a gymnasium négy osztályát, 1859. szept. 20. a kegyestanítórend tagjai közé lépett Váczon; a gymnasium V-VII. osztályát Kecskeméten, a VIII. osztályt Budapesten végezte. Tanári pályáját 1864-ben Magyar-Óvárott kezdette meg, az 1866-67. iskolai évet Selmeczbányán, három évet Temesvárott töltött. 1871. máj. 6. Budán tanári vizsgálatot tett, utóbb bölcseletdoktori oklevelet is nyert. 1871-től nyolcz évig a kolozsvári főgymnasiumban volt a physika és mathematika tanára; 1874-től egyszersmind mint magántanár a kolozsvári egyetemen öt évig az újabb mathematikai módszerek köréből tartott előadást. 1879-től kezdve haláláig a budapesti főgymnasiumban tanított. Nagy nyelvismerete lehetővé tette, hogy mindazon jelesebb műveket, melyek a magyaron kívül latin, német, olasz, franczia és angol nyelven megjelentek, eredetiben olvashatta. Gazdag könyvtára érdekes gyűjteménye a legjelesebb mennyiségtani, physikai, társadalomtudományi, physiologiai, bölcseleti és szépirodalmi munkáknak. Tudományos műveltségénél és ismereteinél fogva kinevezték az újjászervezett közoktatási tanácsba, alelnökévé választotta a mathematikai és physikai társulat; a tanáregyesületnek pedig, újjászervezése után, budapesti elnöke lett. Nagy műveltsége, nemes jelleme és szeretetre méltó egyénisége a társadalom kedvelt tagjává avatták. Meghalt 1902. decz. 31. Budapesten.
Czikkei a kolozsvári főgymnasium Értesítőjében (1872. A hőmoztan, tekintettel természettudományi jelentőségére, 1873. Tanulmány az etherről); a budapesti kegyesrendi főgymnasium Értesítőjében (1881. A geometriai térképzet tapasztalati jellege s az elemző geometria módszere, 1885. Adalékok a középiskolai természettanhoz); ezen czikkei különnyomatban is megjelentek; írt még paedagogiai czikkeket és könyvismertetéseket az Educational Times, a Dittes-féle Paedagogium, az Országos Tanáregyesület Közlönye és a Mathematikai és Physikai Lapok cz. folyóiratokba.
Munkái:
1. Mértan elemei, összeköttetésben a rajzolással. Középtanodák használatára. Močnik Ferencz után ford. Szabóky Adolf. A 15. bővített kiadás után átdolgozta... 4. kiadás. Budapest, 1876. (5. k. 1883., 6. k. 1885., 7. k. 1887., 8. k. 1899.)
2. Számtan középtanodák számára. Močnik Ferencz után átdolgozta... 11. kiadás. U. ott, 1882. Két rész. (15. átdolg. kiadás 1885.)
3. Fizikai földrajz. A középiskolák III. osztálya számára. 52 ábrával. U. ott, 1884. (2. kiadás. U. ott, 1885., 3. kiad. 1887., 4. k. 1889., 5. jav. és bőv. k. 1890., 6. k. 1892., 7. bőv. k. 1894., 8. bőv. k. 1897., 9. k. 1898., 10. k. 1901. U. ott, 11 kiadást ért.)
4. A Bakony. M.-Óvár, 1885. (Különny. a m.-óvári kath. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Földrajzi Közlemények.)
5. Természettan a középiskolák VII. és VIII. osztálya számára. Hochmeister műve nyomán. Bpest, 1887.
6. Rajzoló geometria. A gymnasiumok I. és II. osztálya számára. U. ott, 1887. Két rész hét táblával (3. kiadás, 1896. U. ott.)
7. Ugyanaz III. és IV. rész. A gymnasiumok III. és IV. oszt. számára. U. ott, 1889. (2. k. U. ott, 1896.)
8. Az elemi mennyiségtan rendszeres áttekintése. A középiskolák VIII. osztálya számára. U. ott, 1890.
9. Algebra a polgári iskolák IV. osztálya számára. Močnik-Szabóky tankönyve nyomán. U. ott, 1894. (2. jav. kiadás 1897., 3. jav. k. U. ott, 1899.)
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1892. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 961. l.
Budapesti Hirlap 1903. l., 3. sz.
Orsz. Tanáregylet Közlönye 1903.
Magyar Gábor, az Úrban elhunytak. Budapest, 1904.
Petrik, Magyar Könyvészet 1886-1900.