műegyetemi tanár, szül. 1802. máj. 18. Königswartban (Csehország); tudományos kiképeztetését Bécsben nyerte, hol az akadémiai gymnasiumot végezte; 1819-ben bölcselethallgató volt és 1822-25-ig a törvénytudományt magánúton sajátítá el. Tanulmányainak bevégeztével engedélyt nyert a cs. és kir. érem- és régiségtárban dolgozhatni. 1827-ben a bécsi bölcseleti karnál segéddé, 1828. helyettes-tanárrá neveztetett ki. 1832-ben a cs. és kir. könyvvizsgáló osztályba ment át. 1833-ban a Lobkowitz Ferdinand családjánál lett nevelő. 1844-től 1848-ig kiadta és szerkesztette az Oesterreichische Blätter für Literatur und Kunst cz. hirlapot és a Wiener Zeitungot 1848. júl. 1-től okt. közepéig. Miután több évig jegyzői hivatalt viselt a bécsi tudom. Akadémiában, 1857-ben meghivták a budai József-műegyetemhez a földrajz tanárának; ezen állását akkor is megtartotta, midőn a német tanároknak távozniok kellett az országból. Meghalt 1863. nov. 20. Budán.
Munkái:
1. Der Schneeberg in Unterösterreich. Wien, 1831.
2. Wien, wie es ist. U. ott, 1832. (2. kiadás 1836., francziául is megjelent 1837. és 1847-ben).
3. Reisehandbuch durch Ungarn mit seinen Nebenländern, Dalmatien, Serbien nach Bukarest und Constantinopel. U. ott, 1835.
4. Wiens Umgebungen auf zwanzig Stunden im Umkreise. U. ott, 1835-39. Három kötet.
5. Das Kaiserthum Oesterreich. Stuttgart, 1837-43. Két kötet.
6. Handbuch für Reisende nach Tyrol, Salzburg und das Erzherzogthum Oesterreich. U. ott, 1840.
7. Die Baradla-Höhle bei Aggtelek und die Lednica-Eishöhle bei Szilitze im Gömörer Comitate Ungarns. Wien, 1857. (Különny. a Sitzungsberichteből.)
8. Geographie für Handels- und gewerbeschulen. Pest, 1858.
9. Die österreichischen Höhle. Eine geographische Skizze. U. ott, 1858.
10. Die Donau von Wien bis zur Mündung. Leipzig. 1859.
11. Die Elemente der Geographie in 2 Lehrcursen für Untergymnasien und Unter-Realschulen. Pest, 1860.
12. Abriss einer Industrie- und Handelsgeographie. U. ott, 1860.
13. Das Bihar-Gebirge an der Grenze von Ungarn u. Siebenbürgen. Wien, 1863. 4 tábla rajzzal.
Többi munkáit Wurzbach fölsorolja.
Vasárnapi Ujság 1863. 51. sz.
Ország Tükre 1864. 28. sz. arczk.
M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai XI. 1866. (Knöpffer emlékbeszéde.)
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXX. 199. l.
Szinnyei Könyvészete.
Márki Sándor, Bihari román írók. Nagyvárad, 1880. 80-82, 87-92. l.
Petrik Bibliogr.