kalandor és guatemalai (Amerika) birtokos, nagy-kanizsai (Zalam.) származású, előbb a császári seregben szolgált; 1848-ban magyar honvéd lett és mint hadnagy, Komáromban kapitulált. Innét Hamburgba emigrált, Londonba, majd Amerikába ment, hol akkor Lopez tábornok toborzott önkénteseket, hogy San-Domingo szigetéről a spanyol kormányt elűzze. Az első siker után azonban a spanyol sereg megverte a felkelőket, Lopezt agyonlőtték, Schlesingert pedig a ceutai erődbe vitték. Neki azonban sikerült börtönéből a tengerbe ugorva megszabulni. Egy amerikai hajó megmentette. Amerikába érve, részt vett a középamerikai háborúban. Nicaraguában Walker alatt, majd Costa-Ricában szolgált és kalandor életet folytatott. 1857. márcz. 11. San-Salvadorban kelt, bátyjához írt levelében hallatott ismét magáról; 1856-ban márcz. a nicaraguai seregben másodparancsnok volt. Azonban, midőn a costa-ricai követségéből visszatért, Walker árulással vádolta s e miatt elhagyta tábornoki állását és azon év ápr. 20. száz emberével Pronunciamentót bocsátott ki Walker ellen, ki elnökké akarta magát kikiáltatni. Ezután Schl. megerősített sereggel, változó szerencsével harczolt Walker ellen, miután azonban seregét a pestis, cholera és sárgaláz megtizedelte, azt föloszlatta s ő visszavonult Guetamalába, hol meggazdagodva, ültetvényes és nagybirtokos lett. Innét 1892-ben ethnographiai tárgyakat küldött a m. n. múzeumnak és még azon év szept. fiával együtt meglátogatta Magyarországot és a fővárost.
Levelei, tudósításai az amerikai lapokból kerültek az európaiakba, de jelentek meg tudósításai a hazai hirlapokban is.
Wiener Modespiegel 1856. 26. sz.
Didaskalia 1856. 132. sz.
Wanderer 1857. 301. sz.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXX. 92. sz.
Vasárnapi Ujság 1892. 4. sz.
Budapesti Hirlap 1892. 21. sz.